BNM
2024. október 16. szerda. 13:43
Az elmúlt napokban két olyan esemény is történt, amely aggodalommal töltheti el a világ vezetőit, hiszen a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódása mellé most egy újabb konfliktus látszik kiújúlni, ezúttal Ázsiában.
Az Észak-Korea és Dél-Korea közötti háború ugyan már 1953-ban lezárult, azonban békeszerződés sosem született, csak egy fegyverszüneti megállapodás. Ennek köszönhető az is, hogy jelenleg a két országot elválasztó, a világon egyedülálló, demilitarizációs zónában minden apró incidensnek jelentősége van.
A feszültség azonban a napokban tovább fokozódott, ugyanis Észak-Korea megvádolta Dél-Koreát azzal, hogy drónjai behatoltak a fővárosba, Phenjanba ahol propagandaröplapokat szórtak szét. A dél-koreai kormány nem kommentálta az esetet, azonban Észak-Korea közölte, elrendelte a tűzparancsot a demilitarizált zónában.
Az észak-koreai kormányzat emellett figyelmeztette szomszédját, hogy komoly következményekre számíthat, amennyiben tovább folytatja provokációs tevékenységét.
Kim Dzsongun készen áll felégetni a hidakat
Az üzenet azonban ezúttal – úgy fest – nem volt elég az észak-koreai rezsimnek, hiszen a jelentések szerint kedd reggel robbanások sorát rögzítették a kamerák a két ország határán. A dél-koreai védelmi minisztérium által közétett felvételeken az látható, ahogy az észak-koreai hadsereg katonái felrobbantják azokat az utakat és vasúti síneket, amelyek a két országot kötötték össze.
Object box
Ez már nem az első szimbolikus lépés volt az északiak részéről, hiszen néhány éve Kim Dzsongun testvérének, Kim Jodzsongnak a parancsára a hadsereg felrobbantotta azt az épületet, amely hagyományosan a két ország közötti tárgyalásokra szolgált.
Hasonló szimbolikus lépés az utak és a vasútak felrobbantása is, hiszen mind a két incidens célja a két ország teljes szeparációja volt.
Ki pislog először?
Természetesen nem szükséges messzire menni, hogy a két ország konfliktusának eszkalációja mögött más indokot is találjunk, mint egy drón. Észak-Korea ugyanis az elmúlt időszakban nagyon is közeli kapcsolatot kezdett ápolni Oroszországgal, akit az értesülések szerint fegyverekkel is támogat az ázsiai ország. Mindemellett pedig a dél-kínai tengeren is egyre inkább feszült a helyzet, amelyre az Amerikai Egyesült Államok reagálva hadgyakorlatot hírdetett szövetségeseivel, köztük Dél-Koreával is, amely természetesen heves tiltakozást váltott ki Észak-Korea részéről.
A növekvő amerikai jelenlét azonban csak az érem egyik fele. A másik oldalon a szakértők szerint egyelőre nem kell háborúra készülni a két Korea között, hiszen az elmúlt évtizedekben hasonló módón nézett farkasszemet a két ország, a „táncnak” pedig ezek a szimbolikus lépések is a részét képezik.
A BBC-nek nyilatkozó szakértő szerint nem szabad elfelejteni ugyanakkor, hogy az észak-koreai kommunista berendezkedés prioritása továbbra is a belső rend fenntartása bármi áron, ehhez pedig a félelem az egyik leghatékonyabb eszköz.
Nem meglepő tehát, hogy Kim Dzsongun rezsimje minden alakalmat megragad arra, hogy külső fenyegetések által saját társadalmát is csatarendbe állítsa az ország vezetője mögött. A helyzet súlyosbodása pedig Észak-Korea legközelebbi szövetségesének, Kínának sem jönne jól, ezt pedig szóvá is tette az ország, hiszen a kínai külügyminisztérium szóvivője a drónincidensre reagálva felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak a további eszkalációtól.
