Egy új ausztrál tanulmány meghatározta, hogy a magnéziumban gazdag étrend miért fontos az egészségünk számára, és hogy csökkenti a DNS károsodás, valamint a krónikus degeneratív rendellenességek kockázatát. A Dél-Ausztrál Egyetem tudósai 172 középkorú felnőtt vérmintáját mérték fel, és erős kapcsolatot fedeztek fel az alacsony magnéziumszint és a nagy mennyiségű genotoxikus aminosav, a homocisztein között – írja az Origo.
A teljes kiőrlésű gabonák, a sötétzöld leveles zöldségek, a dió, a mogyoró, a babok és az étcsokoládé magnéziumban gazdag élelmiszerek, amelyek segítik a test energiatermelését, felépítik a fogakat és a csontokat, szabályozzák a vércukrot és a vérnyomást, és gondoskodnak róla, hogy a szív, az izmok és a vesék mind jól működjenek. A kevés magnéziumbevitel (kevesebb, mint 300 milligramm naponta) sok betegség kockázatát növeli, de a DNS károsodásban játszott szerepe mostanáig nem volt teljesen tanulmányozva.
A kutatók mérték a vér magnézium-, homocisztein-, folsav- és B12-vitamin-szintjét és inverz korrelációt mutattak ki a magnézium és a homocisztein, valamint pozitív korrelációt a magnézium, a folsav és B12 vitamin között. Ez azt mutatja, hogy elengedhetetlen a vér kellően magas magnéziumszintje ahhoz, hogy megvédjük a géneket a homocisztein okozta toxicitástól, ami elégtelen folsav és B12 szint esetén fokozódik.
A krónikus magnéziumhiány valószínűleg szétrombolja a test energiatermelő és energiasejtet termelő képességét, gyorsítja a szövetek öregedését, és az embereket érzékenyebbé teszi sok betegségre, mint például az Alzheimer-kórra, a Parkinson-kórra, a gyomor-bél betegségekre, egy sor rákra és a cukorbetegségre.
