MH/MTI
2024. október 17. csütörtök. 17:13
A Fővárosi Ítélőtábla honlapján olvasható közleményben felidézik, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023. május 26-án kihirdetett elsőfokú ítéletében Sz. K. B. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt, ezért két év börtönre ítélte, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztette. Ugyanakkor „F-Gy. A. másodrendű vádlottat az ellene csoportosan, társtettesként elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette”.
A tényállás lényege szerint az elsőrendű vádlott 2018. december 12-én az Országgyűlés épülete előtt tartott Tüntetés a rabszolgatörvény ellen címmel meghirdetett demonstráción egy pirotechnikai eszközt az Országgyűlés főlépcsőjénél felállított rendőrök irányába dobott. Másnap mindkét vádlott részt vett az Országgyűlés épülete előtti demonstráción, ahol az elsőrendű vádlott több pirotechnikai eszközt dobott a rendőrök felé és lökdösődött velük. A másodrendű vádlott pedig egy füstölgő pirotechnikai eszközt dobott a rendőrök közé.
Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések miatt a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Törvényszékre került.
A Fővárosi Törvényszék a 2024. február 12-én kihirdetett ítéletével több ponton megváltoztatta az elsőfokú döntést, és a másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként, hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett erőszak miatt, amelyért egy év, két év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte, s egyben előzetes mentesítésben részesítette.
A törvényszék ítélete elleni fellebbezések miatt az ügy harmadfokon az ítélőtáblán folytatódott.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletével a törvényszék döntését megváltoztatva az elsőrendű vádlott terhére megállapított hivatalos személy elleni erőszakot a folytatólagos elkövetésre utalás mellőzésével kétrendbelinek minősítette, büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, és a másodrendű vádlottal egyezően előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott a hivatalos személy elleni erőszakot társtettesként követte el.
A Fővárosi Ítélőtábla indokolásában rávilágított: a kerületi bíróság és a törvényszék álláspontja közötti lényegi eltérés az volt, hogy az elsőfokú bíróság szerint a füstképző eszköz használata nem erőszak, belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, így nem alkalmas büntetőjogi felelősség megállapítására. Az ítélőtábla azonban a törvényszékkel értett egyet abban, hogy a két vádlott egyes cselekményei hivatalos személy elleni erőszaknak minősülnek.
A tábla kiemelte: „a véleménynyilvánítás szabadsága nem vehető parttalanul igénybe, nem ronthatja le annak békés jellegét, így végképp nem fér össze a bűncselekményt megvalósító támadó jellegű erőszakos magatartással. Alapjoggyakorlásra hivatkozással a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése kizárt; (…) a bírói gyakorlat a véleménynyilvánítás eszközeként a szimbolikus cselekmények széles körére biztosít törvényes keretek között lehetőséget, azonban a pirotechnikai eszköz és annak rendőrök felé hajítása alkalmatlan bármiféle gondolat, eszme közvetítésére, a pirotechnikai eszköznek a rendőrsorfalat célzó dobása nem törvényes formája a vélemény kinyilvánításának, a jogszerűen eljáró rendőrök megdobása nem lehet alternatívája, szinonimája a véleménynyilvánítás szabadságának”.
A harmadfokú bíróság a korábban kiszabott büntetésekkel és a másodrendű vádlott előzetes mentesítésben részesítésével is egyetértett, és az elsőrendű vádlottat is előzetes mentesítésben részesítette – közölték a Fővárosi Ítélőtábla honlapján.
