Mindannyian mindig fáradtak vagyunk, és reggelente különösen nehezen kelünk ki az ágyból és ez valóban hihető módon megmagyarázható – írja a blick.ch.
Hiányzik a fény
A tél rövid nappalokat és hosszú éjszakákat hoz. Mivel azonban az embereket már évszázadokkal ezelőtt arra programozták, hogy a sötétben bebújjanak a barlangba, és az első fénysugárra újra talpon legyenek, még mindig azt szeretjük, ha világos van, amikor kinyitjuk a szemünket. Ha reggel sötét van, a felkelés rossz érzés (mondhatni evolúciós okokból), és az agyunknak a szokásos 30 percnél hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon. Ha tehát túl korán állítja be az ébresztőóráját, kockáztatja, hogy a napi rutinjában jelentős késedelmet szenvedjen.
Túl sokat eszünk
Nyáron saláták, tálak, gyümölcsök, gazpacho és ceviche szerepelnek az étlapunkon. Télen fondü, raclette, tészta és vermicelles. Míg az év egyik felében könnyedén táncolunk az élet büféjén, ősszel és télen hajlamosak vagyunk kiadós ételeket lapátolni a gyomrunkba. Ha a caquelonban pezseg a sajt, az éjszakai kemény munkát jelent a testünknek. Éppoly logikus, mint amennyire kiszámítható, hogy másnap nem kipihenten és felfrissülve ébredünk.
Több friss levegőre van szükségünk
Szeles, esős és borús idő van. Automatikusan kevesebb időt töltünk a szabadban, és már túl hideg van ahhoz, hogy hosszabb időre kinyissuk az ablakot. De télen is elegendő oxigénre van szükségünk ahhoz, hogy fittek, éberek és teljes energiával telítettek maradjunk. Ha nem szellőztetünk, és ki sem lépünk a házból, egy idő után már csak a száraz fűtőlevegőben lógó vastag szén-dioxidot fogjuk belélegezni, ami éppen csak elhagyta a testünket. Ennek következményei a fejfájás, a szédülés és a fáradtság. Az elegendő és mindenekelőtt rendszeres adag friss levegő aranyat ér, függetlenül attól, hogy mennyire kellemetlen odakint. Különösen lefekvés előtt érdemes alaposan kiszellőztetni a szobát, hogy elegendő oxigénhez jusson az éjszakai légzéshez.
