Peking, amely az önigazgatású szigetet a Kínai Népköztársaság részének tekinti, szuverenitása megsértésének tekinti ezeket a kapcsolatokat – számol be az Oroszhirek.
Washington néhány nappal ezelőtt egy 2020-ban jóváhagyott megállapodás keretében több száz darab Harpoon Block II típusú hajóelhárító rakéta első tételét szállította le Tajpejnek.
Pénteken sajtóközleményben jelentette be az amerikai védelmi minisztériumon belül működő Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség, hogy megkapta a jóváhagyást „a Nemzeti Fejlett Felszíni Légvédelmi Rakétarendszer (NASAMS) és a kapcsolódó felszerelések lehetséges külföldi katonai értékesítésére az Egyesült Államokban működő tajpeji gazdasági és kulturális képviseleti irodának 1,16 milliárd dollár becsült költséggel”. A dokumentum szerint Tajpej a Raytheon által gyártott rendszer három egységét és 123 rakétát kért hozzájuk.
A közlemény megjegyezte, hogy a tervezett eladás megvalósításához mintegy 26 amerikai kormányzati és 34 vállalkozói képviselőt kell kirendelni „hosszabb időre a kedvezményezett országba utazni”, hogy technikai támogatást és képzést nyújtsanak a helyi katonai személyzetnek.
Ugyanezen a napon egy külön sajtóközleményből kiderült, hogy a Külügyminisztérium zöld utat adott „AN/TPS-77 és AN/TPS-78 radar kulcsrakész rendszerek és kapcsolódó berendezések 828 millió dollár becsült költséggel történő” Tajvanba történő lehetséges eladásának.
A múlt hónap végén Joe Biden amerikai elnök további katonai támogatást engedélyezett Tajvan számára 567 millió dollár értékben.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, Jake Sullivannal augusztus végén Pekingben folytatott megbeszélésén Vang Ji kínai külügyminiszter sürgette Washingtont, hogy hagyjon fel a Tajvannak történő fegyvereladással.
Eközben egy múlt heti sajtótájékoztatón Csen Binhua, a kínai Tajvan-ügyi hivatal szóvivője azt mondta, hogy Peking soha nem fogja elkötelezni magát amellett, hogy „lemond az erő alkalmazásáról” Tajpej ellen. Ez a forgatókönyv akkor valósulhat meg, ha az önigazgatású sziget kikiáltja függetlenségét – tette egyértelművé a tisztviselő.
A figyelmeztetés nem sokkal azután hangzott el, hogy Kína nagyszabású hadgyakorlatot tartott a sziget közelében.
Az 1949-es kínai polgárháborúban elszenvedett vereséget követően a nacionalista erők a szigetre menekültek, és ott saját közigazgatást hoztak létre. Jelenleg azonban csak néhány ország ismeri el Tajvan szuverenitását, a világ nagy része eleget tesz Peking azon kérésének, hogy a szigetet Kína részének tekintsék.
1979. január 1-jén az Egyesült Államok elismerte a Kínai Népköztársaságot, és diplomáciai kapcsolatokat létesített vele, mint Tajvan és a szárazföld egyetlen legitim kormányával, az amerikai külügyminisztérium szerint. Washington azonban továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn Tajvannal, és fegyvereket ad el neki.
