Már nincs sok ideje a fiataloknak felkészülni, hiszen két hét sincs hátra a 2025–2026-os érettségi kezdetéig, május 4-én, reggel 9 órakor elindul a magyar nyelv és irodalommal, majd következik a matematika, a történelem, az angol és a német nyelv. Ez lesz az első hét menetrendje, amikor az érettségi közép- és emelt szinten is ugyanakkor kezdődik mindenkinek, és tantárgyi eltérések sem lesznek. A második héttől már délelőtt és délután is lesznek vizsgák, és elindulnak a választott tantárgyak számonkérései is.
Az alábbiakban – ahogy tavaly is – összeszedtünk minden olyan fontos információt, amely átsegítheti az érettségizőket az első hét megpróbáltatásain. Kitérünk rá, milyen témákra érdemes odafigyelni; milyen segédeszközöket lehet használni a különböző tantárgyakhoz; mi történik akkor, ha valaki megbetegszik az utolsó pillanatban; és arra is, hogy mikorra számíthatnak a vizsgázók az eredményekre.
Mi lesz az első hét menetrendje?
- Magyar nyelv és irodalom: május 4., 9.00
- Matematika: május 5., 9.00
- Történelem: május 6., 9.00
- Angol nyelv: május 7., 9.00
- Német nyelv: május 8., 9.00
A többi nap menetrendjét ez a táblázat tartalmazza, az utolsó írásbeli vizsganap május 22.
A szóbeli vizsgák időpontja:
- Emelt szinten: június 3. és 10. között
- Középszinten: június 15. és június 1. között
Hány pontot érnek a vizsgák és egyes részeik?
Középszinten
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli: szövegértési-nyelvi feladatsor és irodalmi feladatlap: 40+20 pont; műértelmező szövegalkotás: 40 pont.
Szóbeli: egy magyar nyelvi tétel kifejtése: 15 pont; egy irodalmi tétel kifejtése: 25 pont.
Matematika
Írásbeli: I. rész: 30 pont; II. rész: 70 pont..
Szóbeli (akinek kell): 50 pont.
Történelem
Írásbeli: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont; szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont.
Szóbeli: 50 pont.
Élő idegen nyelv
Írásbeli: olvasott szöveg értése: 33 pont; nyelvhelyesség: 18 pont; hallott szöveg értése: 33 pont; íráskészség: 33 pont.
Szóbeli: 33 pont.
Emelt szinten
Magyar nyelv és irodalom
Írásbeli: szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor: 40 pont; szövegalkotási feladatok: 40+20 pont.
Szóbeli: egy magyar nyelvi tétel kifejtése: 15 pont; egy irodalmi tétel kifejtése: 25 pont.
Matematika
Írásbeli: I. rész: 51 pont; II. rész: 64 pont.
Szóbeli: 35 pont.
Történelem
Írásbeli: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont; szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont.
Szóbeli: 50 pont.
Élő idegen nyelv
Írásbeli: olvasott szöveg értése: 30 pont; nyelvhelyesség: 30 pont; hallott szöveg értése: 30 pont; íráskészség: 30 pont.
Szóbeli: 30 pont.
Hány százalékot kell elérni?
Középszintű érettségi
Az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12 százalékot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25 százalékot kell elérni.
- 80–100 százalék elérése esetén jeles (5),
- 60–79 százalék elérése esetén jó (4),
- 40–59 százalék elérése esetén közepes (3),
- 25–39 százalék elérése esetén elégséges (2),
- 0–24 százlék elérése esetén elégtelen (1).
Emelt szintű érettségi
Az elégséges eredményhez vizsgarészenként legalább 12 százalékot, az összes vizsgarészen együttesen pedig a 25 százalékot kell elérni.
- 60–100 százalék elérése esetén jeles (5),
- 47–59 százalék elérése esetén jó (4),
- 33–46 százalék elérése esetén közepes (3),
- 25–32 százalék elérése esetén elégséges (2),
- 0–24 százalék elérése esetén elégtelen (1).
Mi történik, ha valaki nem tud elmenni az írásbelire?
„Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, pótlóvizsgát tehet. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótlóvizsga részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni.
„Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, javító vizsgát tehet” – írja az Oktatási Hivatal.
Azt is fontos kiemelni, hogy írásbeli pótnap nincsen egyik tárgyból sem, tehát ha valaki lecsúszik az írásbeliről, akkor a pótlás mindenképpen szóbeli lesz.
Számít a helyesírás?
Magyar nyelv és irodalomból igen, a többi tárgyból nem annyira – történelemből maximum 2 pont levonás lehet emiatt. Magyarból mindkét szinten pontlevonás jár a helyesírási hibákért és a rendezetlen külalakért is. Első esetben akár 8 pontot is levonhatnak, míg a másodikért kettőt, tehát összesen 10 pontot bukhat az, aki rendezetlenül és helytelenül ír.
A teremben lesznek helyesírási szótárak, így a nagy dilemmákat le lehet ellenőrizni, viszont a felkészítő tanárok hangsúlyozzák, ne minden egyes szónál álljanak le a diákok, hiszen akkor kifutnak az időből. A problémásabb eseteknél érdemes rápillantani a szótárra.
Emellett a magyar nyelv és irodalom vizsga II. részében egy tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjteményt (9–12. évf.) is kapnak a diákok, ezzel kicsit megsegítve őket – mondjuk, csak középszinten, emelten már nincsen „legális puska”.
Mire számítsak magyarból?
Középszinten az első rész két feladatból tevődik össze: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kapnak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kell megírniuk maximum 150 perc alatt.
A szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre a válaszadásra.
A műértelmezés alapjául szolgáló szöveg lehet vers, prózai mű vagy részlet, valamint drámarészlet is. A szövegek a magyar irodalom bármely korszakából származhatnak, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A feladat nem feltétlenül igényli a szerző ismeretét, és részlet esetén a teljes mű ismerete sem elvárás – tudtuk meg az Oktatási Hivatalt tájékoztatójából.
Bár tavaly rengeteg neves magyar szerző ünnepelt jubileumot (200 éve született Jókai Mór, 120 éve született József Attila költő, és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc is), viszont egyikük sem szerepelt a kifejtős feladatok között – hiába számítottak rá nagyon sokan –, így igazából idén a legtöbb tanár már tippelni sem mer, és az a válasz, hogy bármi lehet, mindenre fel kell készülni.
Az esszéírás előtt érdemes jól megtanulni az elemzés szempontrendszerét, a különböző műfajok jellemzőit, és minden esetben érdemes vázlatot készíteni fogalmazás előtt
– mondta Mester Márk, a fiatalok érettségire való felkészülését is támogató Jójegy társalapítója.
Mik lehetnek a matekfeladatok?
A vizsga két részből áll:
Az I. részben várhatóan 12 rövidebb feladat szerepel, 30 pontért, 45 perc alatt.
A II. rész két kisebb egységből áll, amelyet 135 perc alatt kell megoldani:
- II. A rész: 3 darab, egyenként 11–13 pontos feladat (ezeket kötelező megoldani);
- II. B rész: 3 darab, egyenként 17 pontos feladat, de ezek közül csak kettőt kell megoldani.
Az Oktatási Hivatal szerint így néz ki a feladatok megoszlása:
- Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok – 20 százalék.
- Számelmélet, algebra – 25 százalék.
- Függvények, az analízis elemei – 15 százalék.
- Geometria, koordinátageometria, trigonometria – 25 százalék.
- Valószínűségszámítás, statisztika – 15 százalék.
Emelt szinten a diákok 240 percet kapnak, amelyet tetszőlegesen oszthatnak el a két feladatrész között. A szóbeli ezen a szinten 20 perces.
A mateking.hu szerint a top 3 témakör – amely a legtöbb pontot ér – a vizsgában a számtani és mértani sorozatok, a térgeometria és a statisztika. Ezzel szemben például a koordinátageometria egyre kisebb hangsúlyt kap a feladatsorokban. 2025-ben a telefonhívások, a habos isler és a túrórúd keserítette meg a diákok életét.
Szóbelizni azoknak az érettségizőknek kell matematikából, akik a ketteshez szükséges 25 százalékot nem érték el az írásbelin, azonban legalább 12 százalékot sikerült teljesíteniük. A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkózniuk a felelőknek. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása 5 pontért, míg a másodikban három különböző feladatot kell megoldani 30 pontért.
A rutin a legfontosabb, mert enélkül még akkor is alap hibákat ejthetnek a diákok, ha amúgy a tananyagot kívülről fújják. Ezért minden témakört több feladaton keresztül kell gyakorolni, méghozzá időre, hogy élesben a feladatok időbeli beosztása ne okozzon extra izgalmat
– fogalmazott Mester Márk.
Mire készüljek töriből?
Középszinten a történelem írásbeli 180 perc, itt a vizsgázók szabadon dönthetnek, milyen sorrendben és mennyi idő alatt oldják meg az I. és II. rész feladatait. A szóbeli vizsga időtartama itt 15 perc. Emelt szinten az írásbeli 240 percig tart: az első részre 100, a másodikra 140 perc jut. A szóbeli ezen a szinten is 20 perc.
A lexikális tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a források elemzése és a történelmi gondolkodás fejlesztése. A témakörök között továbbra is szerepel az ókor, a középkor, az újkor, valamint a 20. század történelme, különös figyelemmel Magyarország múltjára. Újdonságként jelenik meg, hogy az esszékérdések egy része szigorúbban követeli meg a kronológiai tájékozódást és a fogalmak pontos használatát. A történelemérettségi tehát nemcsak az adatok ismeretét, hanem a logikus, elemző gondolkodást is számonkéri.
A diákoknak két esszét kell írniuk – egy hosszabbat magyar történelemből és egy rövidebbet egyetemes történelemből – középszinten, melyből a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Emelt szinten már hat téma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhatja az ókortól napjainkig. A terjedelem itt is kötött: rövid esszé 110–130 szó, hosszú esszé 240–290 szó és a komplex esszé 290–340 szó között lehet.
Tavaly többen is különösen nehéznek találták a feladatokat. „A lexikális tudás és az ok-okozati összefüggések értése mellett fontos, hogy a diákok hozzá legyenek szokva a forrásalapú feladatokhoz, hiszen az esszéket leszámítva csak ilyenekkel találkoznak. A szöveges, képi és térképes források elemzése kritikus készség, amivel rengeteg pontot megszerezhetnek a vizsgázók” – mondta a Jójegy társalapítója.
Mi lesz angolból és németből?
Idegen nyelvből az írásbeli vizsga négy fő részből áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyességi feladatok, hallott szöveg értése és íráskészség. Az olvasott szöveg értése során a diákok különböző típusú szövegekkel találkoznak, amelyekhez változatos feladatokat kell megoldaniuk, és a szövegekből kell információkat kinyerniük vagy következtetéseket levonniuk.
A nyelvhelyességi részben az idegen nyelv szerkezeteinek helyes használatát mérik, míg a hallás utáni értés során rövid párbeszédek, interjúk, beszámolók hallgatása alapján kell válaszolni a kérdésekre. Az íráskészséget vizsgáló részben a diákoknak esszét, e-mailt vagy rövid véleménynyilvánító szöveget kell írniuk. A siker kulcsa a széles szókincs, a biztos nyelvtani alapok, valamint a szövegalkotási készség fejlesztése, hiszen az értékelésnél különösen fontos a világos, érthető megfogalmazás és a helyes formai kivitelezés.
Idegen nyelvekből középszinten 180, emelt szinten 240 percet kapnak a diákok az írásbeli vizsga 4 részének megoldására:
- Középszinten: olvasott szöveg értése – 60 perc; nyelvhelyesség és hallott szöveg értése – 30-30 perc; íráskészség – 60 perc.
- Emelt szinten: olvasott szöveg értése – 90 perc; nyelvhelyesség – 50 perc; hallott szöveg – 30 perc; íráskészség – 90 perc.
A szóbelire középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre.
Természetesen angolból és németből is voltak, akik nehezebben vették az akadályokat 2025-ben, de olyanok is, akiknek simán ment minden.
Milyen szótárat lehet használni?
Fontos, hogy csak a VI. vizsgarésznél, vagyis az íráskészségnél használható szótár angol és német nyelvnél. A tájékoztató nem tér ki külön a szótár típusára, így gyakorlatilag bármilyet vihet magával a vizsgázó, feltéve, hogy nyomtatott, nem pedig elektronikus. Azt javasolják, hogy a legújabb típust érdemes beszerezni, abban benne vannak a legújabb változtatások is. Egy- és kétnyelvű szótár is használható.
Milyen számológépet lehet használni?
Az onlinematekora.hu szerint a matekérettségin zsebszámológép használata elfogadható összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás, gyökvonás, n!, n alatt k kiszámítása, a függvénytáblázatban fellelhető táblázatok helyettesítése (sin, cos, tg, log és ezek inverzei), a π és az e szám közelítő értékének megadása, nullára rendezett másodfokú egyenlet gyökeinek meghatározására. Ezenkívül használható számológép az átlag és a szórás kiszámítására abban az esetben, ha a feladat szövege kifejezetten nem követeli meg az ezzel kapcsolatos részletszámítások bemutatását.
Viszont csak olyan számológép engedélyezett, amely grafikai mód nélküli, egyenletek és algebrai feladatok megoldása nélküli. Nem ábrázolhat diagramokat, nem egyszerűsítheti le a változót tartalmazó algebrai kifejezéseket, és nem számíthatja ki az algebrai vagy más egyenletek gyökeit. Nem lehet programozható, és nem tárolhat szöveges információt. Emellett függvénytáblázat is használható – akár több is diákonként –, viszont semmi mást nem lehet beletenni, beleírni. Nem lehet könyvjelzővel, post-itekkel vagy filccel kiemelni a nekünk fontos oldalakat.
„A függvénytáblázat az eredeti nyomdai információkon kívül további segítséget (könyvjelző, post it-ek, kiemelések, stb.) nem tartalmazhat” – fogalmazott az Oktatási Hivatal.
Milyen atlaszt lehet használni?
Történelemből saját atlaszt használhatnak a diákok, amelyek négy különböző típusból valók lehetnek:
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2
- Történelmi ATLASZ középiskolásoknak OH-TOR912ATL
Emellett a vizsgaszervező intézmény biztosít tantermenként három helyesírási szótárat.
Van még valami?
Van. Ha valakit érdekel a többi tantárgy követelménye is, akkor azt ezen a linken tudja megtekinteni mind emelt, mind középszinten.
Emellett van egy szabályzat is a felügyelőtanárok számára, amelyből megtudható, hogy melyek azok az esetek, amik puskázásnak számítanak és a tanárnak közbe kell avatkoznia. Összességében az mondható el, hogy nem éri meg próbálkozni, ugyanis sokkal többet veszíthet a diák ha lebukik, mintha pár ponttal kevesebbet érne el a feladatsorban.
A klasszikus tanulási módszerek mellett célzott digitális eszközhasználattal sok időt és energiát megtakaríthatunk. Az érettségi előtti utolsó hetekben pedig az idő felértékelődik minden érettségi előtt állónak. Így, ha már nem a feladatok keresésére, hanem azok gyakorlására tud fókuszálni, azzal előnyt szerezhet
– hangsúlyozta Mester Márk.
(Borítókép: Érettségizők 2023. május 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
