Hirtelen ötlet vagy tudatos készülés a halálra?

Az öngyilkosság évezredek óta létező, az emberi fajra jellemző jelenség. Nem betegség, de elkövetője többnyire valamilyen mentális betegséggel küzd, vagy elkövetésekor depresszív állapotban van. A nem, az életkor, a társadalmi helyzet, a családi állapot, a vallásosság mind az öngyilkossági hajlamot tekintve, mind az öngyilkosság módszer választását nézve meghatározó körülmények.

Amennyiben környezetében valaki:

lelki válságban van;
erős érzelmek jeleit mutatja (nagyon szomorú, dühös, agresszív vagy szorongó), és
öngyilkossági szándékról beszél,

ne hagyja magára, hívja a 112-t és kérjen mentőt!

Hazánkban az öngyilkossági mutatók az első világháború utáni évektől folyamatosan emelkedtek, egészen a 80-as évek közepéig, azóta lassú csökkenés mutatkozott. 2020-ban hosszú idő után először ismét emelkedett a befejezett öngyilkosságok száma.

Magyarország jelenleg is szomorú helyet foglal el a magas öngyilkossági arányszámot felmutató országok listáján. Nemzetközi viszonylatban a területi eltérések is jelentősek, keletről nyugatra haladva csökken az öngyilkossági halálesetek száma.

Az öngyilkosságra hajlamosító tényezők

Az öngyilkosságra hajlamosító legfőbb tényező a kóros lelki állapot. Magasabb kockázattal jár a depresszió, a szorongás és a szkizofrénia, valamint az alkohol- és drogfüggőség.

Kockázatot jelenthetnek egyes krónikus betegségek, az idős kor, az életerő csökkenése, a kiszolgáltatottságtól, betegségtől, szenvedéstől való félelem, az elszigeteltség és a magány.

Külső tényezők, kapcsolati okok (például a szeretett személy elvesztése), családi vagy anyagi problémák, megoldhatatlannak tűnő válsághelyzetek is hajlamosíthatnak az önpusztításra.

Szerepet játszhat a döntésben a mintakövetés, a családban vagy közvetlen környezetben történt esetek. Öngyilkos betegek elsőfokú rokonainál az öngyilkosság gyakorisága nyolcszoros a lakosság egyéb csoportjaihoz hasonlítva.

Fentieken túl fokozott az öngyilkossági kockázat azok körében, akik már korábban is megkísérelték az öngyilkosságot.

Nagy befolyással rendelkező, ismert emberek öngyilkossága öngyilkosságok láncolatát indíthatja el. Ezért is nagy a média felelőssége az esetek bemutatásakor.

Az öngyilkossági kísérlet

Az öngyilkossági kísérletek száma jóval meghaladja a befejezett öngyilkos cselekmények számát. A legtöbb öngyilkosságot egy vagy több, esetenként kiemelkedő számú kísérlet előzheti meg. A befejezett öngyilkosságok mintegy 40 százalékában már volt előző kísérlet.

Az öngyilkossági kísérlet az öngyilkosságot mindig megelőző, a környezetnek küldött segélykérés is lehet. Számos esetben az elkövető nem meghalni szeretne, hanem elégedetlen az életével, máshogy szeretne élni, és segítségre, figyelemre van szüksége.

Ahogy a tettet megelőző jeleket, úgy az öngyilkossági kísérleteket is komolyan kell venni – a kísérlettevőnek segítségre van szüksége.

Öngyilkossági szándékra utaló jelek

Az öngyilkosságra készülő személy szinte mindig ad jeleket a környezete számára öngyilkossági gondolatairól, terveiről. Tévhit, hogy aki beszél róla, az nem követi el az öngyilkosságot. A legnagyobb hiba, amit a környezet elkövethet, ha nem veszi komolyan a figyelmeztető jeleket.

Fenyegető öngyilkossági kockázat jele lehet:

tartós önpusztító magatartás;
túlzott mértékű drog- vagy alkoholfogyasztás;
egészségkárosító vagy balesetveszélyes, életveszélyes helyzetek keresése;
megváltozott viselkedés, érdeklődés hiánya;
hirtelen hangulatingadozások;
kommunikáció megszüntetése, elszigetelődés;
halálvágyról, öngyilkos gondolatokról szóló közlések;
szóbeli vagy írásbeli végrendelkezés;
búcsúlevél készítése;
szükséges szerek, eszközök beszerzése, felhalmozása.

Mit tehet öngyilkossági kockázat észlelése esetén?

Ha környezetében valakinél öngyilkossági tervek gyanúja merül fel, vagy valaki ez irányú terveiről beszél, annak biztosítsuk, hogy érzelmi feszültségét szavakba önthesse, tanúsítsunk empátiát és feltétel nélküli magatartást. Ajánljuk fel segítségünket, biztosítsuk támogatásunkról, kérdezzük bátran érzéseiről, hiszen lehet, hogy senki más nem teszi ezt meg. A végső elkeseredés vagy kiégés állapotában lévő embernek megértésre van szüksége, problémáit nem szabad bagatellizálni.

Mindenképpen bátorítsuk az érintettet, hogy forduljon orvoshoz, de ha a támogató jelenlét nem tántorítja el az öngyilkosságra készülőt terveitől, és közvetlen veszélyét érezzük az öngyilkosságnak, távolítsuk el a személy környezetéből az önpusztításra alkalmas eszközöket, szereket, és hívjuk a 112-t, kérjünk mentőt!

Öngyilkossági gondolatok

Öngyilkossági gondolatok sokaknál előfordulhatnak életkortól és élethelyzettől függetlenül. Ezek lehetnek egy múló állapot jelei, de komoly figyelmeztető jelek is.

Ha kilátástalannak érzi életét, megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzd, magányos, elszigetelt, szorong, hívja a lelkielsősegély-szolgálatok valamelyikét!

Van segítség

Magyarországon számos ingyenesen hívható, anonim telefonos lelkisegély-szolgálat működik, a szolgálatban lévő szakembereket bármilyen lelki problémával keresheti!

Van, aki meghallgatja, akkor is, ha úgy érzi, teljesen egyedül van, senki sem érti meg, mindenki ellene van. A szenvedélybetegségek, a magány, a depresszió és a kilátástalanság fogságából is mindig van kiút.

Ha úgy érzi, mindennek vége, akkor is VAN SEGÍTSÉG!

Kapcsoljon egyből,