A csúcstalálkozót megelőzően az országok bejelentették, hogy járőrözési megállapodást kötöttek, amely csökkenti a feszültséget a himalájai határuk mentén. A vita bizonyos hegyvidéki területek hovatartozásáról az elmúlt években halálos kimenetelű közelharcokhoz vezetett, amely 20 indiai és legalább négy kínai katona életét követelte.
Nyugati elemzők eddig erre az incidensre mutogatva bizonygatták, hogy a BRICS életképtelen, és hogy Indiának szüksége van az Egyesült Államokra.
A BRICS kazanyi ülése óta azonban már úgy vélik, hogy „ez egy olyan fejlemény, amelyet Washingtonban valószínűleg nem fognak üdvözölni”.
Az USA igyekezett megnyerni Indiát, hogy segítsen neki Kína növekvő regionális agressziójának megfékezésében a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd – egy olyan biztonsági paktum, amelyhez Japán és Ausztrália is csatlakozott – többi tagjával együtt.
„Tehát ez mindenképpen visszalépés az Amerikai Egyesült Államok indo–csendes-óceáni kilátásai szempontjából, tekintettel az India–Kína kapcsolatokban tapasztalható közeledésre és különösen India, Kína és Oroszország közeledésére” – mondta Jagannath Panda, egy dél-ázsiai és indo–csendes-óceáni ügyekkel foglalkozó stockholmi központ vezetője a Business Insidernek.
Ugyanakkor most az elemzők abba kapaszkodnak, hogy szerintük Kína diplomáciai szempontból, ha nem is elszigetelődött, de nagyon sokat vesztett a súlyából Oroszország támogatása miatt. Érdemes azonban hozzátenni, hogy Peking viszonya csak az EU-val és az USA-val romlott meg az utóbbi időben, rájuk viszont eddig sem számíthatott hatalmi törekvései támogatásában.
Panda szerinte az is elképzelhető, hogy Hszi a színfalak mögött megegyezett Modival arról, hogy India hallgat, ha Kína lépéseket tesz Tajvan annektálása felé.
„Azt hiszem, Kína nagyobb ambíciója és célja a tajvani kérdés, és ezért nem igazán szeretnék fenntartani azt a fajta feszültséget, amelyet az elmúlt három-négy évben Indiával szemben fennált – mondta, hozzátéve: – Ezért szeretnék a kapcsolatokat újjáépíteni, és szeretnék elérni, hogy India ne reagáljon olyan érzékenyen a tajvani kérdésre.”
