Az a városi legenda járja, hogy Oroszországban felhívták az iskolások figyelmét, hogy ne siessék el a földrajzi atlasz megvásárlását, mert Közép-Európában a határok változni fognak. Az állítólagos közlemény bizonyára sokakban meghallgatásra találhatott, mert az orosz politikai közbeszédben már korábban is felbukkant térségünk „átrendeződésének” lehetősége.
Legkonkrétabban kevesebb, mint egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg nyilvánosan Moszkvában a gondolat: vissza kéne állítani az Osztrák–Magyar Monarchiát.
A Rosszija–1 állami tévécsatorna egyik beszélgetős műsorában vetődött fel az ötlet: Oroszország hozzon létre egy új birodalmat Európában. Az egyik meghívott vendég szerint: „Itt van Ausztria, látszólag semleges, ott van Szlovákia, amely azt mondta, kényelmetlenül érzi magát a háborúzó Ukrajna közelében, és igyekszik kimaradni a konfliktusból. Így van ezzel Magyarország is, illetve ott van még a volt Jugoszlávia.”
Csak ezután jött még a java, mert az is elhangzott a műsorban, hogy létre kéne hozni egy semleges területet Közép-Európában, egy új Osztrák–Magyar Monarchiát, amelynek státuszát Oroszország garantálná.
Az ötletelők szerint ez a régió Lengyelországtól, a Balkánon keresztül a Földközi-tengerig húzódna, amelyet Oroszország nem támadna meg. Nem vitás, hogy az egykori Osztrák–Magyar Monarchia a kelet-közép-európai térség meghatározó állama volt, kiegyensúlyozó szerepet játszott a kontinens e régiója és annak nyugati fele között.
Mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy Moszkvában visszafelé forgatnák a történelem kerekét, le kell szögeznünk, hogy valójában nem a Habsburgok ismételt trónra ültetéséről van szó. Annál is inkább, mert a fent idézett tévés beszélgetés eredeti változatában az is szerepelt, hogy a résztvevők egyetértettek abban: mindezt a Habsburgok nélkül kell megvalósítani. Ez a lényeges passzus azonban nem került fel a világhálóra, mert a beszélgetés tartalma elkezdett önálló életet „élni”. A kérdés az, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia ügyét miért kapta fel a világsajtó?
ARosszija–1 tv-csatorna műsora mellett elment volna nemzetközi média, de volt valaki, aki a saját érdekeinek megfelelően „hírt gyártott” a műsorból, majd ezt a változatot átadta az amerikai Newsweek magazinnak. Az illető neve Anton Gerasenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója, majd 2021-től aVállalkozásvédelmi Hivatal koordinátori posztját is betölti.
Ez a titokzatos nevű szervezet az Ukrajna területén működő illegális piaci folyamatokat kívánja felszámolni, ideértve a csempészetet, a korrupciót és minden egyebet, mely az adóbevételek csökkenését okozza.
Érdekes módon Gerasenkóhoz tartozik a Mirotvorets nevű internetes oldal is, amely az úgynevezett „Ukrajna árulói”-nak a nevét hozza nyilvánosságra. Nagyon nem jó előjel erre a listára felkerülni. Tehát Gerasenko fontos ember Ukrajnában.
Ukrajna oly módon keveredett bele az ügybe, hogy elkezdte „fúrni”, a még teljesen ki sem munkált orosz elképzelést az Osztrák–Magyar Monarchia feltámasztásáról. Ez ugyanis adott esetben komoly konkurenciát jelentene Ukrajnának, amely a sorozatos katonai vereségek ellenére jelentős geopolitikai ambíciókat dédelget. Ennek viszont pont egy „újragondolt” Monarchia állná útját. Gerasenko ezért Amerikát és Nyugat-Európát akarta „fellármázni” a terv megvalósítása ellen. „Az orosz propagandisták egy orosz kontingens által védett osztrák–magyar terület újraalkotásáról tárgyalnak” – írta Gerasenko.
Végül is mi Moszkva elképzelése egy esetleges új európai középhatalom megteremtéséről, pláne úgy, hogy nem akarja a Habsburgokat visszahozni.
A terv megvalósításának útjában komoly akadálynak számít, hogy Közép-Európában az első világháború után mély gyökereket vert a nemzetállami koncepció, amelyet minden bizonnyal aligha tudna meghaladni egy középhatalom létrehozásának terve.
Bármilyen furcsán hangzik is, de az orosz elképzelés 300 éves, vagyis Nagy Péter cár óta létezik. A mindenkori orosz uralkodó, illetve a szovjet vezetés, majd pedig a modern Oroszország ezt akarta megvalósítani.
A cél: Nyugat és a Kelet között olyan államok legyenek, amelyek nem ellenségesek Oroszországgal szemben. Vagyis egy Oroszország elleni támadás esetén ezek az államok ne támogassák az inváziót. Ez a terv tulajdonképpen a második világháború után meg is valósult, a szovjet típusú szatellit államok révén.
Minden akadály ellenére a modernkori újragondolt „Monarchia” elképzelését nem kéne azonnal elvetni.
Egész Európa politikai trendváltozáson megy keresztül, így a kontinens középső része is. Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában jobboldali, patrióta kormány van hatalmon. Ausztriában az ugyancsak jobboldali Osztrák Szabadságpárt nyerte meg a választásokat, és ez még akkor is sikernek számít, ha a hagyományos pártok most azon „gépészkednek”, hogy a nyertest miként zárják ki a leendő koalíciós kormányból. Csehországban jövőre parlamenti választások lesznek, az Andrej Babiš vezette jobboldali ANO nemrégiben már megnyerte a szenátusi választást.
Tehát, a közeljövőben Közép-Európában, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén kialakulhat egy jobboldali tömb – ahogy ez a fenti tévébeszélgetésben is elhangzott –, amely országainak több politikai közös nevezője is van. Az itteni jobboldali politikai pártok nem tekinti Oroszországot ellenségnek, ellenzik az ukrajnai háborút, patrióta politikát „visznek”, védik a nemzeti szuverenitást, ellenállnak a tömeges illegális migrációnak és nem utolsósorban szembemennek az Európai Unió központosító és globalista törekvéseivel.
A jobboldali pártok már meg is kezdték politikájuk összehangolását, például az Európai Parlamentben megalakították a Patrióták Európáért frakciót, ami az EP harmadik legnagyobb csoportja.
Nehéz megjósolni a jövőt, de a trend világos: Közép-Európa új irányt vesz, politikája „leszakad” Brüsszelről, és megpróbálja – ahogy ezt az Osztrák–Magyar Monarchia is tette – stabilizálni a térséget.
