„Valódi szakember kezébe kerül az agrárium vezetése” – summázta lapunknak egyik megkérdezett forrásunk arra a kérdésre, hogyan értékeli Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszterré jelölését.
„Ugyanakkor kulcskérdés, mennyire irányítja úgy a minisztériumot, hogy kizárólag a saját tapasztalatai alapján, más szempontok figyelembe vétele nélkül igazgatja a hazai agráriumot. Elköveti-e a hibát, hogy nála senki nem lehet okosabb ezen a területen. Reméljük, nem” – fejtette ki forrásunk.
Agrárcsaládból származik
Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, aki családjával egyetemben egész életében a Rábaközhöz kötődött. 1975-ben született Csornán, agrármérnöki diplomáját Mosonmagyaróváron szerezte meg 1998-ban, ami a magyar agrár felsőoktatás egyik tradicionális központja. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte, ahol terményraktározással és kereskedelemmel foglalkozott, vagyis már a kezdetektől a mezőgazdaság üzleti-logisztikai oldalán szerzett tapasztalatot. Ezt követően a pénzügyi szektorban is komoly szerepet vállalt: rövid ideig az Allianz mezőgazdasági kárszakértője volt, 2001-től pedig a CIB Lízing Csoport üzletágvezetőjeként dolgozott, ami ritka kombinációt jelentett számára az agrártermelés és az agrárfinanszírozás területén. Ez a kettősség később meghatározó lett vezetői gondolkodásában is. 2009-ben került a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságába, melyet 2010 óta vezet.
Szakmai munkáját rangos elismerések is kísérik: 2022-ben elnyerte az „Év állattenyésztője” címet, 2024-ben pedig az általa irányított vállalatot az „Év fenntartható gazdaságának” választották.
Kétgyermekes édesapaként kiemelten fontos számára, hogy a következő generáció stabil, kiszámítható és igazságos környezetben nőhessen fel. Ennek érdekében elengedhetetlennek tart egy valódi rendszerszintű megújulást: olyan országot képzel el, ahol a teljesítmény az elsődleges mérce, az intézmények megbízhatóan működnek, és a közéletet nem megosztottság, hanem tisztesség és szakmai párbeszéd határozza meg – áll a magyartisza.hu portálon lévő bemutatkozásában.
Ebben azt is írja, hogy saját tapasztalatból ismeri a Rábaköz problémáit: számos településen hiányos az úthálózat, egyre nagyobb gondot jelent a háziorvosok utánpótlása, miközben a turizmusban rejlő lehetőségek nagyrészt kihasználatlanok maradnak. Meggyőződése, hogy sürgető feladat az önkormányzatok döntési jogköreinek megerősítése, az egészségügyi ellátás fejlesztése és a helyi adottságokra épülő turizmus tudatos építése. Hisz abban, hogy a Rábaköz legnagyobb ereje a közösségben rejlik – eddigi munkáját is ez a szemlélet vezette, és a jövőben is ezért kíván tenni a választókerületért.
„Büszke paraszt”
A Tisza Párt februári évértékelő és országértékelő eseményén már megpendítette, mit gondol az agrárium jelenével, jövőjével kapcsolatban. Akkor többek között úgy fogalmazott: „nagyon rosszul használt szó az, hogy paraszt”, de ő büszke arra, hogy parasztnak nevezheti magát, mert ez a szó írja le leginkább a tevékenységet, amelyet végez.
A rendszerváltás óta minden kormány bűne, hogy nincs stratégiai gondolkodás az agrárium szerepéről
– hangsúlyozta.
Kifejtette, az agrárium felfutása az 1970-es, 1980-as években technológiai fejlődésnek volt betudható, amelynek következtében a falu lakossága elkezdett átalakulni, ugyanis már nem volt szükség olyan nagy mennyiségben alacsonyan képzett munkaerőre.
„Ez a fejlődés felrúgta a korábbi stratégiát, és változtatni kellett. Azóta a kormányok áthelyezték a hangsúlyt a kis- és közepes gazdaságokra, azonban azzal nem számoltak, hogy a vidék elvesztette a legnagyobb piacait” – mondta.
Hozzátette, a rendszerváltás, majd az unióhoz való csatlakozás után mindenki abban hitt, hogy az európai közös piac megoldja az anomáliákat, de fontos lenne a piaci biztonságot garantálni, megoldani az önellátást az élelmiszer területén.
„Az uniós támogatások elegendők arra, hogy fenntartsák a gazdaságokat, azonban a fejlődés nem lehetséges. Ez azért is nagy gond, mert Magyarország klímája kiváló a termelésre” – mondta.
Tavaly novemberben a telex.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötte és a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökségi tagja, és korábban nem politizált, de most úgy érzi, a helyzet „már nem tartható”, ezért állt ki a változás és a Tisza Párt mellett, mert szerinte ez a politikai erő képes érdemi változást hozni. Döntését azzal indokolja, hogy az elmúlt években több kedvezőtlen folyamat erősödött fel, különösen a klímaváltozás, amely átalakította a mezőgazdaság működési feltételeit, és emiatt azokban az ágazatokban is romlott a magyar agrárium teljesítménye, amelyekben korábban erős volt, miközben a szakmai szervezetek hangja szerinte nem jut el a döntéshozókhoz, a szaktudást pedig egyre inkább kiszorítja a politika.
Ez szerepel a programban
A Tisza Párt programjának agrárfejezetében az szerepel, hogy kiemelten támogatnák a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat, megvédenék a magyar piacot az unión kívülről beáramló ellenőrizetlen terményektől, és felülvizsgálnák a földtörvényt.
„A magyar mezőgazdaság válságok sorával küzd, az élelmiszerárak magasak, a termelők pedig nehéz helyzetben vannak. Célunk egy tudás- és fenntarthatóságalapú agrármodell, amelyben a családi gazdaságok, a fiatal gazdák és a kkv-k kiemelt támogatást kapnának” – fogalmazott Bóna Szabolcs akkor még a párt agrárszakértőjeként, egyúttal rövid ellátási láncokat, szigorúbb minőségellenőrzést, a hatóságok szakmai megerősítését és a gazdák adminisztratív terheinek csökkentését ígért. Emellett a birtokátadás ösztönzéséről, a szövetkezések támogatásáról, kedvezményes biztosítási és hitelprogramokról, valamint az uniós fellépésről is beszélt a magyar termelők védelmében.
A Szent István Vidékfejlesztési Programban tíz falunként évente egymilliárd forint közösségi fejlesztési keretet adnának, amelyről a helyi közösségek dönthetnének. A Tisza szerint „felszabadítják a vidéket a helyi oligarchák és politikusok uralma alól”. A Xantus János Állatvédelmi Program pedig országos hatáskörű állatjóléti hatóságot, minden megyeszékhelyen minősített állatmenhelyet és országos ivartalanítási programot ígér.
Szerinte ebben van Magyarország jövője
Bóna Szabolcsnak tehát bőven lesz feladata. Ahogy arról az Index is beszámolt, bár a gazdatársadalom előtt a Közös Agrárprogram (KAP) keretein belül jelenleg soha nem látott támogatási lehetőségek állnak, ezzel egy időben azonban a mostanihoz hasonló mértékű kihívások sem nyomták még élelmezésünk főszereplőinek vállát. A brüsszeli bürokrácia jelentette problémák mellett ott a globális felmelegedés hatására brutális méreteket öltő aszályos időszakok, a vízhiány, az állatbetegségek, a tej- és sertéságazatra, illetve a növénytermesztőkre is nehezedő nyomás, a nem hatékonyan működő élelmiszeripar, nagyrészt ennek eredményeképp a továbbra is dráguló élelmiszerárak. Ezenfelül a következő uniós támogatási ciklusban már közel sem lesz ekkorra „tejjel-mézzel folyó Kánaán” a mezőgazdaság számára, már ami a támogatásokat illet.
Bóna Szabolcs ugyanakkor egyértelművé tette: „Magyarország jövője az agráriumban van.”
Nem tartja véletlennek a fertőzést
Az állatbetegségekkel saját cégének baja is meggyűlt. Bóna Szabolcs és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. idén tavaly tavasszal azért került reflektorfénybe, hogy a telepük egyike volt annak az öt magyarországi gazdaságnak, ahol megjelent a száj- és körömfájás, ami miatt 875 szarvasmarhát és több mint 10 ezer sertést kellett leölni. Ugyanakkor a veszteségekhez képest kedvezőbb helyzetben maradtak, mivel a sertés-tenyészállományuk és a szarvasmarhanövendék-állományuk megmaradt.
Az állam többször ígéretet tett a kártalanításra, amely végül többhónapos csúszással, tavaly szeptemberben részben meg is érkezett, a leölt állatok tavaszi értékének megfelelően, ez azonban a gazdaság számára kedvezőtlen, mert azóta jelentősen emelkedtek az árak, így a kapott összegből kevesebb állatot tudnak visszavásárolni, mint amennyit elveszítettek.
Bóna Szabolcs egy tavaly júliusi interjúban arról beszélt, hogy nem tartja véletlennek a fertőzés megjelenését, mivel egy szemtanú a járvány előtt drónt látott a telep fölött, és felmerült a gyanú, hogy azon keresztül fertőzhették meg az állatokat, ezért feljelentést is tettek. Később a laborvizsgálatok alapján a vírus fertőzési láncát visszakövetve arra jutottak, hogy az a dunakiliti telepről kerülhetett át Rábapordányba. Elmondása szerint Dunakilitiben április 6-án ismeretlenek behatoltak a telepre és kiengedték a növendékállományt, majd másnap drónt láttak Rábapordány fölött, április 17-én pedig megjelent az első gyanús eset, ami időben egybeesik a betegség lappangási idejével. A szándékosságot ugyanakkor nem tudták bizonyítani, az ügy a Nemzeti Nyomozó Irodához került.
A Tisza Párt egyre több miniszterjelöltjét nevezi meg. A leendő kormány tagjairól szóló eddigi cikkeinket ide kattintva olvashatják.
(Borítókép: Bóna Szabolcs 2025. február 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
