A NATO hétfőn közölte, hogy több ezer észak-koreai katona közeledik a frontvonal felé, ami arra késztette Kijevet, hogy több fegyvert és egy nemzetközi tervet kérjen a csapatok sakkban tartására – számol be a Reuters.
Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a háborúban harcoló észak-koreai csapatok „fair game” lennének az ukrán támadásokkal szemben, és hogy Washington nem szabna újabb korlátokat Ukrajna számára az amerikai fegyverek használatára, ha Észak-Korea belépne a harcba.
Dél-Korea, amely évtizedekkel az 1950-1953-as koreai háború után technikailag továbbra is háborúban áll az atomfegyverekkel rendelkező Északkal, szintén elítélte a telepítéseket, és szöuli tisztviselők aggódnak amiatt, hogy Oroszország mit biztosíthat cserébe Phenjan számára.
Csö Szon Hui észak-koreai külügyminiszter kedden érkezett a távol-keleti Oroszországba, útban Moszkvába – közölte az orosz állami média. Az orosz állami hírügynökségek szerint nem volt világos, hogy kivel találkozik.
A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervezi, hogy találkozik vele.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután megbeszélést folytatott a dél-koreai elnökkel, Jun Szogjollal, azt mondta, hogy az észak-koreai lépések új szakaszba helyezik a háborút.
„Ez a háború nemzetközivé válik, túlmutat két országon” – mondta Zelenszkij az X-en.
„Megállapodtunk abban, hogy megerősítjük a hírszerzési és szakértői információcserét, fokozzuk a kapcsolatokat minden szinten, különösen a legmagasabb szinten, annak érdekében, hogy cselekvési stratégiát és ellenintézkedéseket dolgozzunk ki ennek az eszkalációnak a kezelésére” – mondta Zelenszkij.
Jun elmondta Zelenszkijnek, hogy ha Észak-Korea segítséget kap Oroszországtól, és katonai tapasztalatokat és tudást tud gyűjteni a háborúban való részvételéből, az „nagy fenyegetést” jelentene Dél-Korea biztonságára – közölte a hivatal.
Dél-Korea közölte, hogy fegyvereket kezdhet szállítani Ukrajnának, ha észak-koreai csapatok csatlakoznak Oroszország háborújához. Putyin nem tagadta az észak-koreai csapatok jelenlétét az országban.
Az, hogy az észak-koreai csapatok milyen szerepet játszhatnak, nem világos.
„A számok alapján ez több mint szimbolikus erőfeszítés, de a csapatok valószínűleg támogató szerepet töltenek be, és az orosz erők kevesebb mint 1 százalékát teszik ki” – írta a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS).
„Oroszországnak kétségbeesetten szüksége van további emberekre, és ez az egyik eleme annak az orosz erőfeszítésnek, hogy második mozgósítás nélkül töltse fel a sorait” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a jelenlét növekedhet.
A csapatok valószínűleg politikai szerepet is játszanak Oroszország és Észak-Korea számára.
„Minél szorosabb Moszkva kapcsolata Phenjannal, annál nagyobb befolyásra számít az amerikai szövetségesekkel és Kínával szemben is” – írta Gilbert Rozman, a The Asan Forum munkatársa az amerikai székhelyű 38 North program számára.
Moszkvának olyan partnerre volt szüksége, amely ellenséges a status quóval szemben, óvakodik Kínától, de nem akarja ellene szegezni, és segítőkész a fegyver- vagy esetleg munkaerőigények kielégítésében – mondta.
Néhány ezer észak-koreai katona nem fogja megváltoztatni a háború menetét, így lehet, hogy ez egy orosz kísérlet arra, hogy aláhúzzák az Egyesült Államoknak, hogy Moszkva mennyire bomlasztó tud lenni, ha akar – mondta egy névtelenséget kérő diplomata.
„Észak-koreai csapatokat integrálni egy nagyon összetett hadigépezetbe nem könnyű. De a jelenlétüket arra használni, hogy megijesszék az Egyesült Államokat és ázsiai szövetségeseit, elég egyszerű” – mondta a diplomata.
