MH/MTI
2024. október 29. kedd. 22:51
Ötven éve hunyt el Harangozó Gyula, a magyar balett kiemelkedő alakja, aki a két világháború közötti és a második világháború utáni időszakban megalapozta a hazai balettművészetet. Tizenévesen már az Operaházban táncolt, autodidakta módon sajátította el az alapokat. Tehetségével 1928-ban keltette fel Albert Gaubier balettmester figyelmét, aki szerepet ajánlott neki A háromszögletű kalap című produkcióban.
A fiatalember színpadi játékával és szerepformálásával azonnal elnyerte a közönség szeretetét és az Operaház magántáncosa lett. Első koreográfiája 1936-ban a Csárdajelenet című egyfelvonásos volt. A Hubay Jenő zenéjére készült koreográfiájával tett kísérletet a nemzeti balett kialakítására. 1950 és 1960 között az Operaház balett-társulatának igazgatójaként tevékenykedett.
Legjelentősebb koreográfiái között tartjuk számon A csodálatos mandarint, a Térzenét és a Coppéliát. Nevéhez fűződnek három opera – a Háry János, a Huszti kalandjai és a Bánk bán – balett-betétjei is. Táncosként A csodálatos mandarin öreg gavallérjaként és a Coppéliában Coppéliusként láthatta a közönség. Harangozó Gyula 1951-ben a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjban, 1956-ban pedig Kossuth-díjban részesült. Életműve a zeneművészet és a balett egymást erősítő kapcsolatának egyik csúcsa Magyarországon, és nemzetközileg is rendkívüli jelentőséggel bír. Harangozó egyedi stílusa, amely orosz és nyugati mintákat implementált, számos színházelméleti és művészetelméleti kérdés tudományos vizsgálatára ad alkalmat.
Az október 31-ei konferencia két fő témakörre, Bartók Béla A csodálatos mandarin című darabjának táncszínházi színrevitelére és Leonyid Mjaszin karaktertánc-felfogásának a magyar táncművészetbe történő átültetésére fókuszál. A Magyar Állami Operaház az emlékévben több alkalommal műsorra tűzi a Coppéliát, így a rendezvényen részt vevők Harangozó Gyula festményein és koreográfusi rajzain kívül a Coppélia táncjáték részleteit is megtekinthetik élőben.
A konferencia a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány, a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék szervezésében valósul meg.
