MH/MTI
2023. december 31. vasárnap. 10:55
„A határozatlan idejű újraválasztás lehetőségének korlátozása megfelelő intézkedés annak biztosítására, hogy egy személy ne maradjon hatalmon” – döntött a bíróság.
Ezzel a bíróság hatályon kívül helyezett egy korábbi, 2017-es döntést, amely az újraválasztást „emberi jognak” minősítette.
Az X közösségi platformon szombaton közzétett bejegyzésében Morales a döntést „politikai” döntésnek és annak bizonyítékának nevezte, hogy „egyes bírák cinkosságot vállaltak” azzal, amit a jelenlegi elnök, Luis Arce bolíviai elnök kormánya tervezett.
Morales, aki 2006-ban a dél-amerikai ország első őslakos elnöke lett, szeptemberben bejelentette, hogy ismét indul a választáson.
A bejelentés előzménye volt, hogy az alkotmánybíróság 2017-es döntésében érvénytelennek nyilvánította a határidők korlátozását, így Morales indult a 2019 októberében esedékes elnökválasztáson egy negyedik mandátum megszerzéséért. Az egykori kokaintermelő vezető akkor az elnökválasztás győztesének nyilvánította magát, az ellenzék pedig csalással vádolta meg.
A történteket követően zavargások törtek ki, és a hadsereg nyomására Morales lemondott, majd egy évet Mexikóban és Argentínában töltött száműzetésben. Támogatói puccsról beszéltek.
Jeanine Ánez konzervatív politikus lett az ideiglenes elnök, a 2020 októberében tartott új választásokat pedig a Morales vezette Mozgalom a Szocializmusért (MAS) pártjának jelöltje, Luis Arce nyerte meg.
Morales és Arce mostanra összeveszett. Morales pedig, mielőtt bejelentette volna, hogy újra indul az elnökválasztásokon, azt állította, hogy a jelenleg hivatalban lévő kormány „ki akarja őt iktatni” a politikából, sőt életére tör.