Az Abbott egészségügyi-technológiai óriásvállalat munkatársai által készített elemzés arra figyelmeztet, hogy a fertőző betegségek szakértőinek bőven akad még tennivalójuk az új kórokozókat azonosító szűrőprogramok, a közegészségügyi finanszírozás és a betegségtesztelő infrastruktúra bővítése terén. Hangsúlyozzák: a vírusok és a szúnyogok által hordozott kórokozók jelentik a legnagyobb járványügyi veszélyt, hiszen az emberek, az állatok és az őket fertőző vírusok a világ számos részén osztoznak az élettéren, és ebből a szempontból az új vírusok és a már ismert vírusok új változatai egyformán nagy kockázatot jelenthetnek.
A szakértők szerint csak akkor tudhatunk eleget a minket fenyegető fertőző betegségekről és a változó kockázati mintázatokról, ha folyamatosan figyelemmel kísérjük a rovarok és a kórokozógazda állatok élőhelyváltozásait, vándorlásait, valamint az extrém időjárási eseményeket.
A vírusok jelentik a legnagyobb kockázatot
Az Abbott képviselői a világ vezető fertőzőbetegség-szakértőinek megkérdezésével készítettek felmérést a lehetséges pandémiákra való felkészültség fokáról. Bár általános az egyetértés afelől, hogy a készültség a Covid–19-világjárvány óta javult, a szakértők szerint még mindig sok a tennivaló az újonnan felbukkanó kórokozók felismerését célzó szűrőprogramok, a közegészségügy finanszírozása, valamint a megfelelő kapacitású tesztelési infrastruktúra kiépítése terén.
Az Abbott Pandemic Defense Coalition megbízásából készített felmérés keretében több mint száz virológus, epidemiológus és fertőzőbetegség-szakértőt kérdeztek világszerte arról, szerintük melyek a legsürgetőbb járványügyi készültségi teendők, miként vélekednek a változó környezetnek a fertőző betegségekre gyakorolt hatásáról, és milyen javaslatokkal állnának elő egy olyan teherbíró egészségügyi rendszer kiépítésére vonatkozóan, amely képes felismerni az új járványokat és megfelelően gyors választ tud adni rájuk.
„Ahogy más tudósok fejlett figyelmeztető rendszereket építettek ki a közelgő viharok és hurrikánok ellen, úgy nekünk, vírusvadászoknak az a feladatunk, hogy azonosítsuk azokat a kórokozókat, amelyek egy új járvány indítói lehetnek, és így mindig egy lépéssel előttük járjunk – fogalmazott Gavin Coherty, az Abbott fertőzőbetegség-kutató részlegének feje és az Abbott Pandemic Defense Coalition vezetője. A fertőzések megfigyelése egyfajta radar, amely segít annak eldöntésében, mely vírusok jelentik a legnagyobb kockázatot egy újabb járvány kitörése szempontjából, és hogy az leginkább hol várható.”
Amikor a szakértőket arról kérdezték, milyen típusú kórokozótól várnák leginkább az új járványokat, a válaszok fele-fele arányban oszlottak meg aközött, hogy egy új kórokozó, vagy egy ismert kórokozó új variánsa jelenti-e a nagyobb veszélyt a kiterjedt járványok szempontjából.
Abban ugyanakkor szinte teljes egyetértés mutatkozott – a válaszadók 94 százaléka vélekedett így –, hogy a vírusok jelentik a legnagyobb kockázatot a bakteriális, gombás és parazitás fertőzésekkel szemben.
Szintén egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy egy nagy fertőzőképességű új vírus, amelyre nincs sem kimutatási tesztünk, sem gyógyszerünk, sem oltásunk, és amely tünetek nélkül képes terjedni a népességben, könnyen válhat lokálisból világméretű fenyegetéssé. Azokat az ismert kórokozókat, amelyek ellenállóvá váltak a jelenlegi kezelésekkel szemben, vagy amelyek magas arányban okoznak megbetegedést és/vagy halálozást, kevésbé tartják pandémia szempontjából kockázatosnak.
A klímaváltozás lehet az új világjárvány katalizátora
A felmérés során arról is kikérték a szakemberek véleményét, miként vélekednek a klímaváltozásnak a járványok gyakoriságára és súlyosságára kifejtett hatásairól. E hatások közé tartoznak egyebek között az az extrém időjárási események, valamint a klímaváltozás következtében élőhelyüket változtató rovarok és gazdaállatok.
A szakértők javarészt (61 százalékos arányban) a szúnyogok hordozta kórokozókat tartják az emberekre leselkedő legnagyobb veszélynek a változó éghajlat közepette, míg a válaszadók 21 százaléka a madarak, 14 százaléka az egyéb állatok, és négy százaléka a kullancsok által terjesztett betegségeket tartotta a legfenyegetőbbnek.
A szúnyogok hordozta kórokozók, így
- a dengue-láz;
- a Zika;
- a nyugat-nílusi láz vírusai;
- illetve a malária közönségesek Latin-Amerika, Afrika és Ázsia trópusi területein.
Az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribbá váló áradások azonban új élőhelyekre hajtják a betegséghordozó szúnyogfajokat. A tudósok jóslatai szerint 2050-ig 1,3 milliárd ember válhat érintetté a Zika-fertőzésben, és 2080-ig a Föld teljes népességének 61 százalékát érintheti a dengue-láz.
„A melegedő klíma és az extrém időjárási események befolyásolják az emberek, állatok és szúnyogok kölcsönhatásait, és egyre újabb helyeken bukkanunk rá a szúnyogok hordozta fertőzésekre – mutatott rá Jorge Osorio, a University of Wisconsin-Madison Globális Egészségügyi Intézetének igazgató professzora és a Columbia-Wisconsin One Health Consortium társigazgatója. – Ahogy e vírusok a világ egyre több részén ütik fel a fejüket, úgy nő a fontossága a világszinten koordinált tapasztalatcserének azokkal az országokkal, amelyek sikeresen tartják féken ezeket a betegségeket, és úgy válik egyre sürgetőbbé a hatékony megfigyelő programok és óvintézkedések hatályba helyezése.”
A felmérés részeként a szakértőket megkérdezték arról, milyen prioritási sorrendbe állítanák a legsürgetőbb teendőket a járványügyi felkészültség javítása terén.
- Az újonnan felbukkanó kórokozók felismerése;
- a közegészségügyi infrastruktúra támogatása;
- a tesztelési infrastruktúra fejlesztése;
- az epidemiológusok és terepi járványügyesek számának emelése;
- valamint a diagnosztikus tesztek fejlesztése futott be a fontossági lista első öt helyén.
