A demenciát nehéz azonosítani a betegség kezdetén. A súlyos memóriaproblémák, amikor valaki nem ismeri fel szeretteit, nem jelentkeznek azonnal.
Kezdetben a beteg zárkózottabbá és szorongóbbá válhat, hangulata gyorsan változik, vagy már nem törődik magával. Az illetőnek az is előfordulhat, hogy nehezen jut el az ismerős helyekre, vagy nehezen találja meg a megfelelő szót az érzelmek kifejezésére.
A demencia egyes megnyilvánulásai egyáltalán nem járnak együtt az agy hanyatlásával. Az egyik ilyen tünet a hallásproblémák megjelenése.
Az Oxfordi Egyetem tudósai kísérletet végeztek, amelyben több mint 80 ezer ember vett részt. Valamennyi önkéntes 60 év feletti volt, a vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett demenciában. Az emberek egészségi állapotára vonatkozó szükséges adatokat a tudósok a British Biobankból vették.
Annak ellenőrzésére, hogy a hallás minősége hogyan befolyásolja a kognitív képességeket, a szakértők férfiakat és nőket vizsgáltak. Mindkettőjüket arra kérték, hogy zajos környezetben különböztessék meg a beszédfoszlányokat. Vagyis az embereknek a szavakra kellett koncentrálniuk, és sikerült „elnyomniuk” a külső zajokat.
A tesztalanyokat arra kérték, hogy zajos környezetben helyesen ismerjék fel a hívott számokat. Nem mindenki boldogult a feladattal. Az eredmények azt mutatták, hogy 11 év elteltével egy 82 ezer fős csoportban 1285 résztvevőnél alakult ki demencia. A rosszul halló briteknél majdnem kétszer nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata, mint a jól hallóknál.
A szakértők szerint, ha zajos környezetben, például egy bevásárlóközpontban vagy egy forgalmas utcán nem tudja felismerni a beszédet, az erős jel lehet.
Természetesen nem feltétlenül memóriaproblémáról van szó. Ennek ellenére érdemes felkeresni egy orvost.
Thomas Littlejohns epidemiológus, a tanulmány szerzője úgy véli, hogy ez a felfedezés lehetővé teszi majd, hogy az orvosokat, magukat a betegeket és hozzátartozóikat is figyelmeztessék a betegség esetleges megjelenésére, mielőtt az előrehaladna.
