A lengyelek megkezdték a „Keleti Pajzs” védelmi erődítmények építését az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon – közölte november 1-jén Donald Tusk miniszterelnök.
„A Keleti Pajzs építése megkezdődött. Az első munkálatok az orosz határon folynak” – közölte a politikus az X közösségi hálón közzétett fiókjában, egy fotót közzétéve az építőeszközökről.
Korábban Andrzej Duda lengyel elnök a The Sunday Times című brit lapnak adott interjújában a „vasfüggöny” új változatának nevezte a „keleti pajzs” védelmi erődrendszerét.
„Nyugaton elborzadva néznek rá. Az utolsó dolog, amit látni akarnak, az a vasfüggöny visszaállítása. Én azt mondom: ha honfitársaim biztonságát a vasfüggöny felhúzása biztosítja, akkor az addig lesz, amíg mi a vasfüggöny szabad oldalán állunk” – mondta.
A lengyeleket megijeszthették azok a nyugati médiajelentések, amelyek szerint a balti államok csak napokig tartanának ki egy Oroszországgal való konfliktus esetén – mondta a NEWS.ru-nak adott interjúban Vadim Koziulin, az orosz külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján működő IAMP központ vezetője.
„Ez a „pajzs” akkor lesz hatékony, ha a NATO kollektív erői támogatják Lengyelországot, és a konfliktus kezdete után érkeznek meg. Az erődítményeket rövid időre tervezték. Varsó azt is figyelembe veszi, hogy a Lengyelországgal határos balti államok hadseregei kicsik, és ez az irány instabil. Az erődítési projekt elméletileg ezt a tényezőt is figyelembe veszi” – magyarázta.
Miről szól a Keleti Pajzs projekt?
Lengyelország „nemzeti elrettentési és védelmi programja – Keleti pajzs” az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon erődítmények, gátak, bunkerek és felderítő rendszerek hálózatának kiépítését irányozza elő, összesen mintegy 800 km hosszúságban.
„Erődítések, vasbeton sövények, páncéltörő árkok – mindezeknek Lengyelország keleti határán, az EU és a NATO keleti határán kell működniük” – mondta korábban Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, az ország védelmi minisztere.
Elmondása szerint a Keleti Pajzs a lengyel kormány számára kiemelt projekt. Eredetileg 2024-ben tervezték a megvalósítását, de aztán 2025-re halasztották. Az erődítmények építésének költségét 10 milliárd zlotyra (több mint 2,5 milliárd dollár) becsülik. Befejezését 2028-ra tervezik.
Miért van szüksége Varsónak egy új „vasfüggönyre”?
Korábban Tusk azt mondta, hogy a Keleti Pajzs célja, hogy „elriassza a potenciális ellenfelet, hogy ne legyen háború”.
Borisz Kuznyecov politológus szerint a lengyel erődrendszer kimondott célja alapvetően elérhetetlen.
„Egy Oroszország és a NATO-országok közötti hipotetikus konfliktus esetén ezek a szárazföldi védelmi rendszerek nem fognak szerepet játszani. Az ellenségeskedésekben mindenféle fegyvert, köztük a nem hagyományos fegyvereket is be fogják vetni” – magyarázta a NEWS.ru-nak adott beszélgetésben.
Kuznyecov szerint a Keleti Pajzs kiépítése olyan intézkedés, amely „tisztán mesterséges” és „pszichológiai jelentőséggel bír”.
Ezt a nézetet osztja Koziulin is. „Atomfegyverek bevetése vagy ballisztikus rakéták tömeges bevetése esetén a gátak hatékonysága súlyosan csökken vagy teljesen semmissé válik. Mindazonáltal az Oroszország és a NATO-országok közötti ellenségeskedés valószínűsége alacsony. A lengyel politikusok azonban a „keletről jövő fenyegetéssel” riogatják polgáraikat” – mondta.
Viktor Zavarzin, az Állami Duma védelmi bizottságának tagja a NEWS.ru-nak azt mondta, hogy a lengyel hatóságok „szándékosan gerjesztik a helyzetet a nemzetközi közösség számára azzal, hogy azt állítják, hogy Oroszország állítólag támadni fog”.
„Nekünk nincsenek ilyen céljaink. Elnökünk, Vlagyimir Putyin világosan kijelentette, hogy nem áll szándékunkban megtámadni a NATO-t és különösen Lengyelországot. Ez az ország Ukrajna után a legfelelőtlenebbül viselkedik különböző kérdésekben. A vezetésére gondolok. A lengyelekkel mindig is komoly volt a kapcsolatunk. Most már Fehéroroszországról is kezdenek állításokat tenni, amellyel aktívan együttműködünk a védelmi szférában. Mindez teljesen várható. Hadd temessék el a pénzt a semmibe” – mondta a képviselő.
