Az ételallergia és az ételintolerancia közötti különbség abban rejlik, hogy míg az ételallergia az immunrendszer túlzott reakcióját váltja ki bizonyos ételekre, és súlyos, akár életveszélyes tünetekkel járhat, addig az ételintolerancia esetében a szervezet nem tud megfelelően megemészteni vagy feldolgozni bizonyos ételeket. Ez puffadást, rossz közérzetet, bőrproblémákat vagy alvászavarokat okoz, de nem életveszélyes. Mindkettő megkeserítheti az érintettek életét, de ha egyszerűen kellene fogalmazni, akkor ezt jegyezd meg: az ételallergia az immunrendszer túlreakciója, amely akár életveszélyes is lehet. Míg az ételintolerancia emésztési zavarokat okoz, de kevésbé súlyos.
Az ételallergia az immunrendszer erős reakciója, melyet az élelmiszerekben található fehérjekomponensek váltanak ki. Ezeket a szervezet idegennek tekinti. A lakosság 6-7 százaléka szenved ételallergiától. Szélsőséges esetben rögtön az étkezés után súlyos allergiás rohamok léphetnek fel, ami az elfogyasztott étel mennyiségétől függetlenül kialakulhat. Gyakran okozhatja mogyoró, vagy egyéb magvak, tej, tojás, szója, csirkehús, de akár különböző gyümölcsök is, egyéni érzékenység szerint.
Az ételallergia kezelése egyszerű: el kell hagyi a panaszt okozó élelmiszert. Egyelőre nem ismerünk olyan gyógyszert, mely az allergiát okozó élelmiszer további fogyasztását lehetővé tenné.
A gyerekkori allergia előfordulása egyre gyakoribb. Szülőként fontos ismerni a gyerekkori allergia tüneteit és kezelését valamint azt is, hogy mit tehetünk vészhelyzet esetén. A legsúlyosabb eset az anafilaxiás sokk, aminek tünetei között szerepelhet a légzés leállása, vérnyomásesés, szapora pulzus, ájulás, hideg, verejtékes bőr.
Ételintolerancia: több embert érint, de nem életveszélyes
Az európai emberek 15-30 százalékát érinti az ételintolerancia. Magyarországon mintegy hárommillió ember érintett. Az ételintolerancia viszont nem fehérjékre jelentkezik, az immunrendszer nem érintett, hanem például a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia) esetében a tejcukor okozza a tüneteket azért, mert a bélnyálkahártyában lecsökkent a laktózt lebontó laktáz enzim mennyisége. Léteznek más típusú intoleranciák is, például hisztamin intolerancia esetén egy másik (DAO) enzim csökkent termelődése miatt jelentkeznek a tünetek. Vagy a fruktóz (gyümölcscukor) felszívódása szenved zavart.
A betegség krónikus hasmenéssel, zsírfényű széklettel, étvágytalansággal, fogyással, állandó fáradtsággal, bőrtünetekkel jár, gyerekeknél pedig elmarad a testsúly és testméret növekedése is. A tünetek hosszú távon alakulnak ki, a diéta tartása pedig nem egyszerű, főleg a glutén tekintetében.
Érdekesség, hogy a laktóz-, fruktóz- vagy gluténérzékenységet viszonylag könnyű diagnosztizálni, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy nem minden esetben egy adott élelmiszer a felelős az emésztési problémákért, még akkor sem, ha azt valamilyen gyorsteszt kimutatta. Szakemberek szerint sokszor előfordul – például antibiotikumkúra, koronavírus-fertőzés vagy valamilyen gyulladás következtében –, hogy a bélben lévő baktériumok összessége, azaz a mikrobiom sérül, és ezáltal fokozódik a bél áteresztőképessége. Sajnos ebben az esetben a beteg hiába hagyja ki az étrendjéből az érintett ételcsoportokat, a panaszai nem javulnak, mert valójában nem az adott ételekre érzékeny, hanem a mikrobiomja károsodott.
Ha arra gyanakszunk, hogy ételintoleranciánk van, minél előbb forduljunk orvoshoz. Amennyiben lehetséges, pár napig vezessünk étel- és tünetnaplót, hogy könnyebb legyen a kifogásolt élelmiszer azonosítása. Ha fény derül a „bűnös” kilétére, el kell hagyni az étrendből. A tünetek megszűnése után – bizonyos idő elteltével – a fokozatos visszavezetés is szóba kerülhet.
