Munkájuk részeként a szakemberek 47 önkéntesen végeztek kísérleteket, akik rendszeresen fogyasztottak legalább egy csésze kávét naponta.
A tesztek során az alanyokat arra kérték, hogy tartózkodjanak a kávéfogyasztástól, kitöltöttek egy kérdőívet, és agyszkennelést végeztek rajtuk.
Ezt követően a kísérleti résztvevők egy része kávét, a másik része pedig tiszta koffeint kapott, majd ismét felvételt készítettek róluk. A tudomány által ismert, a koffein szervezetre gyakorolt hatásai alapján a szakemberek arra összpontosítottak, hogyan változik a prefrontális kéreg működése az alanyoknál.
Ebben a tudósok valóban nagyobb aktivitást észleltek a memóriával közvetlenül összefüggő területeken, és kisebbet a passzív agymunkával kapcsolatos területeken, amelyek az inaktív időszakokban kapcsolnak be. Ugyanakkor a kutatókat meglepte, hogy a kávét és a tiszta koffeint használóknál számos más hatás nem esett egybe. Különösen, ahogy a szakértők észrevették, az ital hatására a vizuális adatfeldolgozással, a rövid távú memóriával és sok más magasabb kognitív funkcióval kapcsolatos agyi területek aktívabbá váltak, ami a tiszta koffein hatására nem volt megfigyelhető.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a hatások a kávéfogyasztásra jellemzőek, és a kávé illatának vagy ízének, illetve az ivással kapcsolatos pszichológiai elvárásoknak tudhatók be.
