A kutatás, amelyet egy nemzetközi tudóscsoport végzett, 2,6 millió embertől gyűjtött genetikai adatokat vizsgált 13 különböző kohorsz DNS-adataiból. Ebben a számban 120 295 „prevalens köszvényes” ember szerepelt.
A köszvényes és a köszvény nélküli emberek genetikai kódjait összehasonlítva a kutatócsoport 377 olyan konkrét DNS-régiót talált, ahol a betegségre jellemző eltérések voltak – ezek közül 149-et korábban nem hoztak összefüggésbe a köszvénnyel.
Bár az életmód és a környezeti tényezők minden bizonnyal még mindig szerepet játszanak, az eredmények azt sugallják, hogy a genetika nagy szerepet játszik abban, hogy valaki köszvényes lesz-e vagy sem – és a kutatók úgy vélik, hogy még több, eddig felfedezetlen genetikai összefüggést is találhatnak.
„A köszvény genetikai alapokon nyugvó, krónikus betegség, és nem az ebben szenvedő hibája – le kell rombolni azt a mítoszt, hogy a köszvényt az életmód vagy az étrend okozza” – mondja Tony Merriman, az új-zélandi Otago Egyetem epidemiológusa.
A köszvény akkor lép fel, amikor a vérben magas a húgysav szintje, amely aztán éles kristályos tűket képez az ízületekben. Amikor a szervezet immunrendszere támadni kezdi ezeket a kristályokat, az jelentős fájdalmat és kellemetlenséget okoz.
A kutatók szerint a genetika a folyamat minden szakaszában fontos szerepet játszik. Különösen befolyásolja annak valószínűségét, hogy a szervezet immunrendszere megtámadja-e a kristályokat, és azt, hogy a húgysav hogyan szállítja a szervezetben.
A köszvény jön és megy, de léteznek kezelések – és az új tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a tévhitek visszatarthatják az embereket a kezelések igénybevételétől. Ez valódi probléma, mivel az állapot egyre többeket érint.
„Ez a széles körben elterjedt mítosz szégyent okoz a köszvényes emberekben, amely miatt egyesek inkább csendben szenvednek, és nem mennek el orvoshoz, hogy kapjanak egy megelőző gyógyszert, amely csökkenti a vérben lévő urátot, és megelőzi a fájdalmaikat” – mondja Merriman.
Az új tanulmány amellett, hogy jobban megismerhetjük a köszvény okait, a tudósok számára több lehetőséget kínál a kezelések terén, különösen a szervezet húgysav-felhalmozódásra adott immunválaszának kezelése tekintetében. Valójában a meglévő gyógyszereket is át lehetne alakítani erre a feladatra.
