A ljubljanai magyar nagykövetség szervezésében „Munkaerő-piaci trendek és versenyképesség Közép- és Kelet-Európában” címmel tartott üzleti fórumon a helyettes államtitkár rámutatott, hogy Európa jelenleg jelentős versenyképességi problémákkal küzd olyan országokkal szemben, mint Kína, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália, és hangsúlyozza, hogy ezek a problémák két évtizede tartanak érdemi változás nélkül.
Ennek alátámasztására a Le Monde című francia napilap adataira hivatkozva összehasonlította Európa és az Egyesült Államok gazdasági helyzetét. Az eurózóna GDP-je 2008-ban 14,2 billió dollár volt, közel az Egyesült Államok 14,8 billió dollárjához, de 2023-ra az Egyesült Államok GDP-je 26,9 billió dollárra ugrott, míg az eurózóna GDP-je csak 15 billió dollárt ért el. Ez a növekvő – 80 százalékos – különbség jól érzékelteti Európa gyengülő gazdasági helyzetét.
A munkaerő-piaci trendekről szólva Szőcs Gábor Magyarország példáján mutatta be a foglalkoztatás jelentős mértékű növekedését az elmúlt 14 évben. Míg 2010-ben a magyarországi foglalkoztatási részvételi arány 57 százalék volt, mostanra 74,8 százalékra emelkedett, meghaladva az uniós átlagot. A foglalkoztatás növekedése annak köszönhető, hogy a kormány a pénzügyi válság után egymillió ember visszacsábítását tűzte ki célul a munkaerőpiacra, aminek eredményeképpen a 2010-es 3,9 millióról az elmúlt években mintegy 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A világjárványhoz és a háborúhoz hasonló kihívások ellenére Magyarország megőrizte a foglalkoztatás magas szintjét.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2010 és 2024 között a minimálbér megháromszorozódott, és csökkentek a munkát terhelő adók. A családok, az idősebb munkavállalók és a fiatal anyák számára speciális adómentességeket vezettek be a munkaerő-piaci részvétel ösztönzése érdekében. Ezek az intézkedések, valamint a közszférában és az olyan kulcsfontosságú szakmák esetében, mint a tanárok és az egészségügyi dolgozók béremelése, hozzájárultak ahhoz, hogy a foglalkoztatási ráták magasan maradjanak.
Szőcs Gábor elmondta, hogy a magyar adórendszer a nemzetközi versenyképességi mutatókban előkelő helyet foglal el. A Tax Foundation globális adóversenyképességi rangsorában 2023-ban Magyarország a hetedik helyen állt. A magyar adórendszer fő jellemzői közé tartozik a 9 százalékos társasági adókulcs, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadó-átalány.
A magyar adópolitika kulcsfontosságú szerepet játszott a közvetlen külföldi befektetések (FDI) növekedésében, amelyek 2022-ben és 2023-ban rekordszintet értek el olyan globális kihívások ellenére is, mint a világjárvány és az ukrajnai háború – mutatott rá Szőcs Gábor.
Magyarország exportvezérelt gazdasága – 2022-ben a GDP 91 százaléka exportból származott – jelentős befektetéseknek adott otthont, különösen az autóiparban, ahol prominens német autógyártók működnek az országban. Az ország az akkumulátorgyártás terén is jelentős szereplővé kíván válni, amit a koreai, kínai és japán befektetések is elősegítenek.
Jórészt a külföldi befektetéseknek köszönhetően Magyarország gazdasági szerkezete is kiszélesedett, az Economic Complexity Index rangsorában az ország a 2000-es 23. helyről 2021-ben a 11. helyre lépett előre. A Világbank Doing Business indexét felváltó BeReady indexben pedig Magyarország az első helyen végzett a szabályozások betartása terén, ötödik lett a közszolgáltatások terén, és negyedik a működési hatékonyság terén, amivel a világ élvonalába tartozik.
A beruházási volumen 2024-es enyhe csökkenése ellenére Magyarország beruházási rátája továbbra is magas, meghaladja az uniós átlagot – mondta el a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a beruházási aktivitást elsősorban a termelési kapacitások bővítését és a hatékonyság növelését célzó nagyszabású ipari projektek tartják lendületben.
Az innováció tekintetében jelentős különbségek vannak Budapest és a vidék között, Budapestet az „erős innovátorok” közé sorolják, míg más régiók „feltörekvő innovátorok” maradtak. Az innováció továbbra is Magyarország hosszútávú gazdasági stratégiájának egyik fő fókusza marad a helyettes államtitkár elmondása szerint.
A növekedési kilátásokat tekintve Szőcs Gábor előadásában elmondta, hogy Magyarországon az idén egy százalékos GDP-növekedésre lehet számítani, elsősorban a belső fogyasztásra támaszkodva. A 2024 utolsó negyedévében és a jövőre üzembe lépő új exportkapacitásoknak, valamint a folytatódó külföldi beruházásoknak köszönhetően Magyarország 2025-ben már 3,4 százalékos GDP-növekedésre számíthat.
