A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a TÁSZ külügyminiszteri tanácsülésén felidézte, hogy Magyarország hat éve csatlakozott megfigyelőként a szervezethez, de a kapcsolatépítés a tagállamokkal immár közel tizenöt éve tart.
„És emlékszem, hogy azok, akik ma egymást követve kopogtatnak az önök ajtaján, korábban kinevettek vagy erősen bíráltak minket ezért” – fogalmazott.
Leszögezte, hogy bár a magyar kormány nem kizárólag érdekalapú barátságként tekint a kapcsolatokra a türk államokkal, az együttműködés sok sikert hozott az utóbbi években, hazánk sokat profitált belőle.
Objektum doboz
Üdvözölte, hogy rekordot döntött a kereskedelmi forgalom Magyarország és az öt TÁSZ-tagország közt, ennek értéke most először haladta meg az ötmilliárd dollárt, ami egy év alatt 20 százalékos, tizenöt év alatt 350 százalékos növekedést jelent.
Továbbá jó hírnek nevezte, hogy most fordult elő először, hogy a türk államokból több mint ötezer diák jelentkezett a számukra fenntartott évi 1040 magyarországi ösztöndíjas felsőoktatási helyre.
Szijjártó Péter érintette az energetikai együttműködés kérdését is, és kiemelte, hogy az együttműködés a TÁSZ-országokkal tovább erősítette hazánk ellátásának biztonságát.
Aláhúzta: Magyarország lett az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgáz érkezik, emellett idén elindult a gáz szállítása Azerbajdzsánból is, tavaly pedig elkezdődött a kitermelés a részben a Mol által üzemeltetett kazahsztáni földgázmezőből.
Ezt követően tudatta, hogy a magyar kormány megkezdte az általa vállalt 100 millió dollár átutalását a Türk Befektetési alap számára. A Budapesten található Aszálymegelőző Intézet pedig elindította az első projektjét.
Illetve elmondta, hogy tanulmányozták a most aláírásra kerülő egyetértési megállapodásokat, például a közös polgári védelmi mechanizmus létrehozására és a digitális gazdasági partnerségre vonatkozóan, és hazánk kész ezeken a területen is az együttműködésre.
Végül kiemelte, hogy jövőre Budapest lesz a házigazdája a TÁSZ informális csúcstalálkozójának, miután korábban már külügyminiszteri és energiaügyi miniszteri értekezletnek is otthont adott.
A miniszter arra is kitért, hogy az emberiség a veszélyek korában él, s Közép- és Délkelet-Európa, Közép-Ázsia és a Kaukázus is súlyos biztonsági kihívásokkal szembesül napjainkban.
Emlékeztetett, hogy Magyarország lassan ezer napja él az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában, és csaknem ezer napja érvel a tűzszünet és a béketárgyalások mellett a háborúpárti fősodor ellenében, amely a harctéri helyzettől, a súlyos eszkalációs kockázattól függetlenül továbbra is a fegyverszállítások pártján áll, támogatva ezen eszközök bevethetőségét mélységi oroszországi célpontok ellen.
„Ez egy igen veszélyes álláspont a szomszédságra nézve (…) Ezért szeretném Magyarország elismerését és háláját kifejezni a TÁSZ minden tagjának az elkötelezett békepárti álláspontjukért” – mondta.
Majd rámutatott, hogy mára nyilvánvaló lett, hogy a megoldást nem a csatatéren kell keresni, ott csak még több halott és még nagyobb pusztítás van, ehelyett diplomáciai rendezésre van szükség.
Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy noha az „észak-atlanti buborékban” az a képzet alakult ki, hogy a háborúpárti erők vannak többségben a világban, ez nem igaz, globálisan békepárti többség van, ennek pedig Magyarország is részese a türk államokhoz hasonlóan.
