Bár nem minden HPV-fertőzés vezet rákhoz, a tartós fertőzések olyan sejtelváltozásokat okozhatnak, amelyek idővel rákká alakulhatnak. A HPV elleni védőoltás mellett a rendszeres kenetvétel és a HPV-szűrés is kulcsfontosságú ezen elváltozások korai felismerésében. Az olyan tényezők, mint a dohányzás, a szexuális aktivitás és a legyengült immunrendszer szintén növelhetik a méhnyakrák kockázatát – tájékoztat a Health.com.
Humán papillomavírus (HPV)
A humán papillomavírus (HPV) egy több mint 200 vírusból álló csoport, amelyek többsége szexuális érintkezés útján terjed. Bár a legtöbb HPV-fertőzés magától megszűnik, néhány szövődményt okozhat. Az alacsony kockázatú típusok, mint például a HPV 6 és 11, genitális szemölcsöket okozhatnak (nemi úton terjedő fertőzés, amely apró, kiemelkedő dudorokat okoz a nemi szerveken és a végbélnyíláson vagy azok közelében). A magas kockázatú típusok, mint például a HPV 16 és 18, méhnyakrákhoz vezethetnek.
A HPV ellen nincs gyógymód, de a vakcina jelentősen csökkentheti a kockázatot. Még a vakcina ellenére is fontos, hogy folyamatosan járjon szűrővizsgálatokra, beleértve a kenetet és a HPV-vizsgálatot, mivel a vakcina nem véd a HPV minden típusa ellen. Előfordulhat az is, hogy az oltás előtt HPV-vel érintkezik.
Örökletes-e a méhnyakrák?
A méhnyakrák majdnem minden esete HPV okozta, és csak 0,3 százalékban fordul elő ritka okokból. A szülők általában nem adják át közvetlenül gyermekeiknek a méhnyakrákot, de néhány ritka genetikai feltétel növelheti a kevésbé gyakori típusok kockázatát.
Például:
- A Peutz-Jeghers-szindróma az STK11 gén mutációja miatt növeli a méhnyakrák egy ritka formájának kockázatát. Ez a gén egy olyan enzim előállításában segít, amely elnyomja a tumor növekedését.
- A Lynch-szindróma 5,6-szorosára növeli a méhnyakrák kockázatát a DNS-t javító MMR-gének mutációi miatt.
A családokban olyan genetikai tulajdonságok is előfordulhatnak, amelyek megnehezítik a HPV elleni védekezést. Például az MHC génekben, amelyek segítenek az immunrendszernek a fertőzések elleni küzdelemben, vagy a sejtek növekedését és pusztulását szabályozó p53 génben lévő eltérések befolyásolhatják a szervezet HPV-vel szembeni reakcióját.
Ki kaphatja el a méhnyakrákot?
Bár bárkinél kialakulhat méhnyakrák, bizonyos tényezők növelhetik ezt a kockázatot.
- Életkor: a méhnyakrák gyakoribb a 35 év felettiek körében. Bár a HPV-fertőzés gyakran előfordul a 18 és 30 év közöttieknél, általában évekbe telik, amíg a fertőzés rákká fejlődik.
- Nemi jelleg: a legtöbb nőnek van méhnyaka, kivéve, ha azt valamilyen egészségügyi állapot vagy kezelés befolyásolja, vagy ha műtéttel eltávolítják.
- Vidéki terület: a vidéki területeken élőknél magasabb a méhnyakrák aránya.
- Fejlődő országok: a magas kockázatú HPV-fertőzések világszerte a nők mintegy tíz százalékát érintik. A fejlődő országokban azonban akár 36,5 százalékukat is érintheti.
