– Három hónappal a párizsi olimpia és a sportági értékelések után hogyan osztályozná, kitűnő, jó vagy közepes volt a magyar sportolok szereplése, akik hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmet nyertek a nyári játékokon?
– Az én előzetes tippemet sporttolóink felül múlták, hiszen öt aranyat vártam. De aztán Párizsban kiderült, hogy lehetett volna jobb is. Például kajakozóink hét érmet, köztük négy ezüstöt nyeretek, az arany ezúttal elmaradt. Az érmeket ígérő birkózok, cselgáncsozók adósak maradtak a dobogós helyezéssel. A csapatsportágágakban többet vártam, elsősorban vízilabdában, ahol a világbajnok férfi csapatunk negyedik lett. Az úszás viszont Párizsban is remekelt három aranyérmével, örültem a vívók jó szereplésének minden fegyvernemben, s különösen annak, hogy 52 évvel a mi győzelmünk után a férfi párbajtőrcsapat újra győzött. Öttusában és tekvandóban pedig női olimpiai bajnokot ünnepelhettünk.
– Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sportnak nyilatkozva úgy értékelte a párizsi szereplést, hogy az derekas helytállás volt, viszont a jövő szempontjából, amit most tudunk, kevés, csak a folyamatos hátrasorolódáshoz elegendő.
– Az nagyon jó, hogy a miniszterelnök a sok teendője mellett milyen szerető figyelemmel kíséri a magyar sportot, amelyet a kormánya stratégiai ágazatként kezel. Orbán Viktor jól tudja, hogy a magyar állam 2010 óta kiemelten támogatja a sportot, ezért az elvárását is ehhez mérten fogalmazta meg. S azt is figyelme kell venni, hogy a létesítményhelyzet, a tárgyi feltételek hatalmasat javultak. Az edzőink anyagi megbecsülése is jelentősen nőtt, így már nem mennek külföldre dolgozni, mint néhány évtizede. Mindezt figyelemebe véve valóban derekas helyállás volt az, hogy Magyarország az olimpián 206 ország közül a tizenötödik helyen végzett az éremtáblázaton!
– Készül a párizsi olimpia rendezési mérlege. Mit mutatnak az eddigi adatok?
– A sikeres rendezés mellett az olimpia gazdasági mérlege is pozitív lett. Ami nem kivételes, hiszen 41 éve, amióta sportvezetőként részt veszek nyári játékokon, kettő zárt negatív mérleggel, Athén és Rio de Janeiro. A franciák nagyon elégedettek, mert az olimpia öröksége lett, hogy például felújították a metróhálózatot, épült egy remek uszoda, amelyre a városnak nagy szüksége volt. A város gazdagodott az olimpiai faluval, amely enyhíti a lakhatási gondokat. Jelentősen csökkentették például a Szajna szennyezettségét. S amire nagyon büszkék lehetnek, hogy ilyen feszült politikai helyzetben teljesen biztonságosan meg tudták rendezni az olimpiát.
– Hazánkban is újra téma lett a budapesti olimpia rendezése. Mennyi esélyt lát arra, hogy ez a régi álmunk megvalósuljon?
– Az már korábban eldőlt, hogy 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig az ausztráliai Brisbane lesz a házigazda. Éppen a párizsi olimpia sikerének hatására is a 2036-os olimpia rendezése iránt nagy az érdeklődés. Már jelezte szándékát India, Lengyelország, a chilei Santiago, Isztambul, Doha, Berlin, két spanyol város, Barcelona és Madrid is, valamint Nusantara, Indonézia leendő új fővárosa. Tehát várhatólag nagyon erős lesz a mezőny. Budapest jelentkezése akkor lehetséges, ha a magyar állam, a Magyar Olimpiai Bizottság és a főváros egységesen támogatja a pályázatot. Ebből a hármasból jelenleg a főváros támogatása kérdéses. Az viszont biztos, hogy a korábbi pályázathoz képest sokkal jobban állunk sportlétesítményekkel, már alig kellene újakat építeni. Fontos kiemelni, hogy a rendezés költségei tíz évre oszlanak el, és azt is, hogy a fejlesztések miatt a magyar főváros lenne a legnagyobb nyertese az olimpiának.
