„A jogállamiság 2024-es változata egyesíti a bírák, a militáns csoportok és a függetlennek állított közigazgatási hatóságok hatalmát. A bírák úgy alkotnak törvényt, hogy közben úgy tesznek, mintha értelmeznék azt. A militáns csoportok követeléseiket a médián keresztül alapvető jogokká alakítják át. A »független« közigazgatási hatóságok a társadalmi tervezés agresszív formáját gyakorolják anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna, a gyűlölet és a dezinformáció elleni küzdelem nevében pedig valójában civilizációs cenzúrát hirdetnek. Teszik mindezt egy olyan globalizált technostruktúra részeként, amely folyamatosan megfosztja a nemzeti szuverenitást a lényegétől” – hangsúlyozta Mathieu Bock-Coté világhírű kanadai szociológus, író, politikai kommentátor a Szuverenitás törvényei című pénteki konferencián.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója megnyitóbeszédében kiemelte Magyarország történelmi küzdelmeit a szuverenitással, különösen a Szovjetunió alatt elszenvedett nyomást, valamint az 1990 utáni jelentős változásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország visszanyerje függetlenségét. A főigazgató hangsúlyozta a minőségi oktatás fontosságát, és megjegyezte, hogy az MCC küldetése a fejlődés elősegítése. A szuverenitás mind az MCC, mind Magyarország számára létfontosságú téma, így az intézmény ideális helyszínt biztosít e kritikus vita számára.
Dr. Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának és a Nemzetközi Jogi Műhelynek a vezetője hangsúlyozta a szuverenitás megvitatásának fontosságát a mai világban. Rávilágított arra, hogy a szuverenitás az emberek számára azt jelenti, amit a szabadság jelent az egyén számára – lehetővé teszi, hogy saját sorsát kezében tartsa, és politikai, kulturális identitását megőrizze.
Nelson Lund, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának egyetemi professzora az amerikai szuverenitás történetéről beszélt. Úgy jellemezte az Egyesült Államokat, mint egy erős nemzetet, amely belső nyomásnak van kitéve. Lund a szuverenitást az 1776-os lázadásig vezette vissza, amikor tizenhárom állam kiáltotta ki függetlenségét. A rendszerrel való elégedetlenség vezetett ahhoz, hogy egy konvenció új alkotmányt javasolt, amely valódi nemzeti kormányt hozott létre, amely képes volt a törvények érvényesítésére, a kérdések megoldására saját hatáskörben, és vétójogot biztosított az elnöknek.
„Egy olyan ország, amely fokozatosan elidegenedik az identitásától, a lakossága anómiába, kulturális elszemélytelenedésbe fog zuhanni, és kevésbé lesz képes ellenállni a totalitarizmusnak, amikor az megjelenik. Az a nemzet, amely elveszíti identitását, és otthon kisebbségbe kerül, kénytelen felbomlani, eltűnni a történelem színpadáról” – hangsúlyozta Mathieu Bock-Coté, aki többek között a Multikulturalizmus mint politikai vallás és Az identitás városa című könyvek szerzője is.
„Az elmúlt években tanúi lehettünk a brüsszeli hatalomátvételének, és Ursula von der Leyen elnöksége ennek szörnyű példája, amely minden, Európát érintő nagyobb válságot megragadott arra, hogy kiterjessze Brüsszel és az Európai Bizottság hatáskörét” – fogalmazott Mathieu Bock-Coté. „Vissza kell állítani a nemzeti szuverenitást és a nemzetállamot, és a korunknak megfelelő formában kell azt újraalkotni” – tette hozzá.
Az első panelbeszélgetésen Nelson Lund (George Mason University), Sergiu Miscoiu (Babeș–Bolyai University), Gonzalo Candia, (Catholic University of Chile), az MCC vendégkutatója, valamint Xiaohang Chen (Pekingi University Law School) vitatta meg a szuverenitást a különböző jogi kultúrákban. A beszélgetésen szó esett a nemzetek szuverenitásának fenntartása során felmerülő, belső és külső kihívásokról is.
