Szijjártó „rohadt dühös”, így reagált az MNB-ügyre, egészségügyi problémáiról is vallott

Szijjártó Péter a Telex vendége volt, az interjú során egyebek között a választási eredmények, az orosz-ukrán háborús helyzet, a külügyminiszteri munkája is téma volt. Emellett a Medián választás utáni első kutatása, a gödi akkumulátorgyár, az MNB, a Szőlő utca, és külpolitikai ügyek, valamint egészségi állapota is szóba került.

„Nagyon durva külföldi, titkosszolgálatok által koordinált beavatkozás történt” – fogalmazott Szijjártó a választási eredmények kapcsán. Véleménye szerint a külső szereplők, így Zelenszkij, az ukrán kormány és Brüsszel nem abban volt érdekelt, hogy a Fidesz maradjon kormányon.

Szijjártó szerint a legnagyobb kihívás Európa és Magyarország előtt, hogy az elmúlt évek „háborús pszichózisa” el fog-e uralkodni, amit a leköszönő külügyminiszter valós veszélynek tart: „Mi tudtunk ennek a háborús pszichózisnak ellenállni, mi tudtunk az Európai Bizottság akaratával szembemenni” – fogalmazott.

„Az elmúlt 4 évben az én munkámnak a jelentős részét az tette ki, hogy a Magyarország háborúba belerángatására irányuló kísérleteket visszaverjem” – tette hozzá.

„Ha mi nyertük volna meg a választást, nyugodt lennék afelől, hogy mi Brüsszelnek tudunk nemet mondani minden egyes olyan kérdésben, amely Magyarország háborúba történő beleprovokálására irányul.”

„Továbbra is abban reménykedem, hogy ahogy a mi kormányzásunk alatt, úgy az előttünk álló időszakban sem fognak elvinni egyetlenegy magyar fiatalt sem az ukrán frontra. Nagyon remélem azt, imádkozom is érte – és ha bármilyen segítséget ebben tudok adni bárkinek, állok rendelkezésre -, hogy Magyarországot a szomszédban zajló háborúba nem tudják belerángatni.”

„Az elmúlt 4 évben riasztó hangnemváltozás történt” – fogalmazott a brüsszeli tanácsülések kapcsán Szijjártó, aki úgy vélekedett, hogy a háborúról, mint a jövő realitásáról beszéltek az európai vezetők, ami „nagyon sok vészcsengőt” elindított benne.

„Az elmúlt 11,5 évben, míg ebben a kérdésben szerepet vállalhattam, vissza tudom idézni, ahogy hónapról hónapra, hétről hétre és napról napra egyre inkább csúszott bele a nemzetközi politika abba hangulatba, hogy elfogadjuk, ez a világkorszak, ami előttünk áll az egy háborús korszak lesz.”

Szerinte ez a globális megközelítés elhozhat egy olyan helyzetet, amiben a „béke nem lesz mindig adott” – hozzátéve, hogy pártállástól függetlenül riasztó a helyzet, és a világ forró pontjain mindenhol reális háborús veszélyek vannak.

„Bennem is van az a félelem, hogy ez az előttünk álló időszak az valóban egy háborúk által karakterizált időszak lesz” – arra a kérdésre azonban, hogy ez családi környezetben elhangzott-e, úgy válaszolt: otthon nem beszélnek politikáról.

„Az elmúlt 11,5 évben folyamatosan nagy mennyiségű munkát végeztem, hülye lettem volna otthon azt a pici időt politikával tölteni. Van két kamasz gyerekem, akinek a nevelése sokkal fontosabb annál, minthogy otthon politikáról beszéljünk. Azt is megtiltottam a fiúknak, hogy túl sok politikát fogyasszanak” – hozzátéve, hogy a magyar politika sokkal brutálisabb, mint kellene, és próbálja a gyerekeit ettől megóvni – mint az interjú későbbi részében elmondta, ez „öli a lelket”.

Szijjártó reagált a Medián legfrissebb, már a választás utáni kutatására is, melynek alapján a Tisza jelenleg 66, a Fidesz pedig mindössze 25%-on áll:

„Jobb, hogy nem most van a választás, még nagyobbat nyertek volna” – mondta.

Az interjú során bejátszották azt a háborús kampányvideót is, ami korábban nagy port kavart, melynek kapcsán az volt a kérdés, hogy ez milyen mentális hatással lehetett a magyar emberekre.

Szijjártó szerint mindvégig világosan kommunikáltak a háború kapcsán, „egyetlen célunk van, az, hogy minél előbb érjen véget” – aminek a leköszönő külügyminiszter szerint tárgyalással kell véget érnie. Ehhez szerinte fontos a párbeszéd, így az oroszok és amerikaiak kapcsolattartása is.

A NER eszméje kapcsán arról is kérdezték, hogy az együttműködés kultúráját vagy a polarizációt erősítette a Fidesz az elmúlt 16 évben: „Nem emlékszem arra, hogy akár én, akár bármelyikőnk olyan fenyegető hangnemben lépett volna fel személyekkel, családokkal szemben, mint ahogy most mondjuk velünk szemben fellépnek” – Szijjártó szerint tőle a politikai paletta minden szereplője megkapta a kért segítséget. Azzal nem értett egyet, hogy a Fidesz gyűlöletet szított volna, és véleménye alapján az ország hangulatának alakulásáért kizárólag a kormány politikusait nem lehet felelőssé tenni.

„Akik a kormányban dolgoztunk, mindig arra törekedtünk, hogy Magyarország egy élhető ország legyen mindenki számára” – azt ugyanakkor hozzátette, hogy a negatív kép nem a politikai vezetők, hanem azok miatt alakulhatott ki, akik visszaéltek a helyzettel, „elvesztették a mércét, a józan ész zsinórmértékét”.

A szintén elhíresült „poloskázásról” Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor „nem sértegetett senkit, egy jelenséget írt le”, szerinte a miniszterelnök „mindig megadta a tiszteletet a magyar embereknek”.

Szijjártó abban bízik, hogy a Tisza a hazát fogja szolgálni, hozzátette: „Mindegy, hogy ki kormányoz, a haza érdeke az első.”

A gödi akkumulátorgyárról úgy vélekedett, hogy „egyesek megpróbáltak egy olyan kontextust kialakítani az akkumulátorgyárak környékén, hogy ezek szennyezik a környezetüket, tönkreteszik az ott élő emberek életét” – és hogy ő erről tudott és ennek ellenére szorgalmazta.

„Ezt a képet próbálták rólam festeni, egy olyan emberről, aki öt kilométerre lakik a legnagyobb akkumulátorgyártól” – mondta, hozzátéve, hogy hiába magyarázták, hogy a mérések ellenére nincs szennyezés, és az államnak megvannak azok a hatóságai, melyek eljárnak és el is jártak számos esetben.

„Ha valakivel szemben lejáratókampányok sorozatait hajtották végre, az itt ül önnel szemben” – tette hozzá.

magyarország, paks ii, atom, rezsi, szijjártó péter

Göd, MNB-ügy, Szőlő utca

„Én sem éreztem pontosan és kellő súllyal annak a dolognak a súlyát, ami most befolyásolta alapvetően a választás végeredményét” – vélekedett Szijjártó az MNB-ügyről, elmondva, hogy korábban szimpatizált Matolcsy Györggyel:

„Hogy ez hogy juthatott el oda, ami a Nemzeti Bank környékén történt, arról fogalmam nincs” – szerinte a korábbi munkakapcsolatukból nem következett az, ami az MNB körül történt, ami miatt „rohadt dühös”, mivel az eseménysor hozzájárulhatott a választási eredményekhez.

Szijjártó Péter a kegyelmi ügyről is beszélt, mint monda, „azért is nagyon” dühös, és ennek kapcsán még mindig fontos válaszokra vár az ország: „azok az emberek, akik ebben benne voltak, azok valamiért nem állnak ki és nem beszélnek róla”.

„Az az ügy is benne volt ebben a választási eredményben.”

Külpolitika

A beszélgetés során párhuzamot vontak a 2008-as grúziai háború és a 14 évvel későbbi orosz-ukrán háború között, erről továbbra is az a véleménye, hogy „egy szuverén országot megtámadni nem szabad, és azt el kell ítélni.” Szerinte az ezzel kapcsolatos álláspontját próbálták „nem megértett pozícióba tenni”.

Azt ugyanakkor „lázálomnak” nevezte, hogy az ukránok legyőzik az oroszokat: „ha ez megtörténhetett volna, az elmúlt 4 évben meg kellett volna, hogy történjen” – ezt az Ukrajnában érkező pénzzel és fegyverrel magyarázta Szijjártó.

A Lavrovval való kapcsolatáról úgy vélekedett, sok hazugság jelent meg erről. Szerinte az Oroszországgal kötött megállapodásokért, hosszú- és rövidtávú kereskedelmi szerződésekért nem kellett cserébe semmit sem adni. Kijelentette, hogy soha nem követett el olyasmit, ami miatt a hazaárulás vádja megállna, az orosz energiahordozókat pedig az ára miatt vásárolták – idegen érdekeket Szijjártó szerint nem szolgáltak.

„Soha, semmilyen titkos információ átadására nem került sor” – húzta alá Szijjártó.

„Nem kéne azt hazudni, hogy azért, mert mi nyitva tartottuk a kommunikációs csatornákat Oroszország irányába, azért mi egy orosz politikát viszünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az EU háborúval kapcsolatos politikája kudarc, ugyanakkor Magyarország helyét továbbra az Európai Unióban látja.

Mit hoz a jövő?

Szijjártó a jövőbeli feladatai kapcsán még nem tudott biztos választ adni, hiszen az a következő hetekben dől el, ugyanakkor megemlítette, hogy van egy „másik harca” is:

„Tavaly egy szűrővizsgálat során született egy olyan diagnózis, amit ha az ember szemébe mondanak, azt nem szívesen hallgatja. Át is estem egy beavatkozáson, amit igyekeztem mindvégig úgy rendezni, hogy ne látszódjon se rajtam, se a munkámon” – hozzátette, azóta „kontrollálják a helyzetet”, ám két – nem részletezett – beavatkozásra már azóta is sor került.

Írta az atv.hu