MH/MTI
2024. november 13. szerda. 8:31
Hankó Balázs az interjúban arról beszélt, hogy sikeres a magyar felsőoktatás, sorra lépnek előre az intézmények a nemzetközi rangsorokban, illetve egyre többen jelentkeznek a felsőoktatásba. Immár második éve meghaladja a 100 ezret a felvettek száma, és minden második fiatal vidéki egyetemre jelentkezik.
Mindezekkel együtt emelkedett a kollégiumi férőhelyek iránti igény, miután országosan valamivel több mint 46 ezer hely van, de idén is közel 120 ezren adtak be kérelmet kollégiumi elhelyezésre. Budapesten és a vidéki egyetemi városokban van szükség férőhelybővítésre, de a fővárosban a legsürgetőbb a helyzet, mert 17 ezer férőhelyre 57 ezer volt a jelentkezők száma – jelezte a miniszter.
Hozzátette, hogy a budapesti diákváros megépítésére ideális hely lenne a IX. kerületi barnamezős terület, ahol minimum 12 ezer, de akár 20 ezer férőhelyet is ki tudnak alakítani. A végső döntést követően „akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek”, amelyek között lesznek egy- és többágyas elhelyezést biztosítók, de olyanok is, amelyek a fiatalok életkezdését és minél hamarabbi családalapítását segítenék.
Hankó Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni.
A miniszter kérdésre arra is kitért, hogy ma 12 hazai felsőoktatási intézmény szerepel a világ legjobbjainak öt százalékában, a Semmelweis Egyetem pedig egyetlenként a világ legjobb egy százalékának soraiban. Négy objektív mérőszám van: az oktatási, kutatási kiválóság, a nemzetköziesítés, valamint a gazdasági bevételek, az ötödik mérőszám pedig a reputáció, „amit mi Brüsszel-faktornak hívunk” – mondta.
Azt látjuk, hogy „Brüsszel folyamatosan szembejön velünk”, ha ez nem lenne, csak az objektív faktorok, akkor például a Semmelweis a világ legjobb száz egyeteme között lenne – jegyezte meg.
Hankó Balázs a nemzeti konzultáció témájára áttérve azt mondta: a magyar családok, a magyar fiatalok érdekeit is szolgálja a gazdasági semlegesség, mert versenyképesnek kell lenni, előrébb kell lépni. Ebben kulcskérdés a fiatalok lakhatási támogatása, életkezdése, amelyet segít a kedvezményes lakásáfa további alkalmazása, a vidéki otthonfelújítási támogatások, az ötszázalékos kedvezményes lakáshitel, de ide tartozik a munkáshitel elindítása is.
Ez a 17 és 25 év közötti, munkát kezdő fiataloknak négymillió forintos kamatmentes hitelt jelentene, ha Magyarországon kezdenek el dolgozni. Az első gyerek megszületésénél két év halasztással fizethetnék vissza, a második gyereknél a felét, a harmadik gyerek születésekor pedig a teljes hitelt elengednék – ismertette.
A miniszter arra is kitért, hogy a múlt heti európai csúcstalálkozó deklarációjában is azért szerepeltek a fiatalok, mert ez a korosztály a versenyképesség kulcsa, a rájuk jellemző dinamizmusra van szükség az Európai Unióban, hogy kirángassuk a versenyképességi kátyúból, amibe az elhibázott szankciós politikával, a migráció támogatásával belenavigálta magát az unió.
A világ ötven legjobb technológiai cégéből csak négy van az Európai Unióban, itt az idő tehát a versenyképességi fordulatra, amihez mi a magyar modellt tudjuk ajánlani, sikeres egyetemekkel, sikeres szakképzéssel – fogalmazott Hankó Balázs.
