2024. november 14. csütörtök. 9:9
A letartóztatásban lévő Kiss László óbudai polgármester korrupciós ügye kapcsán a közéletben ismét fellángolt az a régi vita, hogy a népképviseleten alapuló közjogi tisztségeknél elfogadható-e, hogy megválasztott személy valamilyen kényszerintézkedés, avagy más akadályoztatás, esetleg testületi felfüggesztés ellenére is kitölthesse mandátumának idejét? Normális-e, hogy például úgy kapjon fizetést, hogy börtönben ül, s munkát nem végez?
Rombolja-e a közbizalmat, ha választott képviselőktől nem követelik meg a feddhetetlenséget, a szabályozás megelégszik a tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal? Erkölcsös-e a megbízóval, a nagybetűs választóval, a társadalommal szemben, hogy olyan személy is elláthat közfeladatot, akivel szemben az igazságszolgáltatás egyik ága (ügyészség) megalapozott gyanút közölt, a másik ága (bíróság) pedig kényszerintézkedést foganatosított?
Óbudán a DK-s polgármester, aki augusztus óta van letartóztatásban súlyos korrupció megalapozott gyanújával és december 16-ig egészen bizonyosan ki sem jön a börtönből. Ugyanakkor a kényszerintézkedés hatálya alatt magától értetődően nem képes ellátni kötelezettségeit, a terhelt mégis megkapja a fizetését, sőt még költségtérítés is jár neki. Emiatt a Mi Hazánk helyi képviselője példának okáért Budapest III. kerületében kezdeményezte a polgármester lemondatását és juttatásainak a megvonását is.
Ezt a lépést akár erősíthetné az is, hogy a polgármester frakciótársa, Czeglédy Gergő korábbi MSZP-s alpolgármester, aki szintén gyanúsítottja a vesztegetési ügynek, a nyarat szintén letartóztatásban töltötte, ám ő lemondott képviselői mandátumáról, s helyére januárban időközi választáson új önkormányzati képviselőt kell választani. A lemondás ugyanakkor kvázi közvetett beismerése is annak a korrupciós cselekménysornak, amely miatt a Központi Nyomozó Főügyészség a büntetőeljárást megindította, s már több mint tíz személyt gyanúsítottként hallgatott ki, tetejében az ügyészséggel egyezséget kötve többen be is ismerték a bűncselekmények elkövetését, abban személyes szerepüket.
Innen nézve komikusnak is tűnhet a közvélemény szemében, hogy a polgármester ugyanakkor politikai koncepciós ügyet emleget, magát pedig politikai fogolynak tartja, mintha ilyen státusz közjogban egyébként Magyarországon létezne.
Persze, ebben nincs újdonság. Tudnánk néhány nevet mondani, egészen véletlenül abból a politikai közösségből, amelybe Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is tartozik és egykor tartozott.
Hiszen ugyanerre hivatkozott az MSZP-s (ma már DK-s) Czeglédy Csaba, a Gyurcsány-család és a DK házi ügyvédje is, amikor hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalás miatt emeltek vele szemben vádat. A nagy szocialista elődök sorából említhetnénk Horváth Csaba volt zuglói polgármestert, Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármestert, vagy egy friss ügy kapcsán Molnár Zsoltot, az MSZP expártigazgatóját, akivel szemben nemrég emeltek vádat, de ő továbbra is parlamenti képviselőként vehet részt a közéletben. Az országgyűlési és önkormányzati képviselőség felfüggesztése ugyanis nem divat mifelénk, az ártatlanság vélelme – vagy ahogyan Kunhalmi Ágnes korábban egy bájos elszólásban mondta: az ártatlanság védelme – „örökzöld” magyarázata a következmények nélküli világnak.
Azt azért megkérdezném: az üzleti világban, legyen ez külföldi vagy magyar nagyvállalat, hallottak már ilyen esetről? Sőt, megkockáztatom, a magánszférában bizonyos pozíciókban már nem elég a tiszta erkölcsi bizonyítvány, általános feltétel a feddhetetlenség, amely szigorúbb fogalom, mint a büntetlen előélet. Ugyanis ha büntetlen előéletet követel meg a jogszabály a kinevezés feltételeként, az a személy is eséllyel jelentkezhet a közszolgálati pályára, aki ugyan követett el korábban valamilyen bűncselekményt, de már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A priusz eltűnik. A politika amortizálódik.
A szerző újságíró