A kutatók 45 863 ember mágneses rezonancia képalkotó (MRI) adatait elemezték, amelyeket a British Biobankból gyűjtöttek össze. 3D-s modelleket készítettek a kamrákról, és statisztikai elemzéseket végeztek, amelyekkel 11 olyan paramétert azonosítottak, amelyekkel megkülönböztethetik a szív alakját.
A genetikai elemzés során a tudósok 45 specifikus régiót találtak az emberi genomban, amelyek a különböző szívformákkal hozhatók összefüggésbe. A tanulmány megállapította, hogy a genom 14 régiója befolyásolja a szívműködést és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A szív alakjával összefüggésbe hozható betegségek között szerepel a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a tágult kardiomiopátia, a pitvarfibrilláció, a hipertrófiás kardiomiopátia, a másod- vagy harmadfokú pitvar-centrikuláris blokk és a cukorbetegség.
A tudósok hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy mindkét kamra genetikáját egyszerre vizsgálják. Ezt a megközelítést eddig még nem alkalmazták, de az új tanulmány új lehetőségeket nyit a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálására és előrejelzésére.
Az eredmények bővíthetik azon tulajdonságok listáját, amelyek felhasználhatók a kardiometabolikus betegségek egyéni kockázatának meghatározására.
A tanulmány szerzői azt állítják, hogy az eredmények új lehetőségeket nyitnak a két szívkamra genetikájának tanulmányozására.
Megerősítik, hogy a kombinált szív alakja függ a genetikától, és bizonyítják, hogy a szív alakjának mindkét kamra szempontjából történő elemzése hasznos a kardiometabolikus betegségek egyéni kockázatának előrejelzésére.
Az ilyen elemzések eredményei a bevett klinikai mérések mellett is felhasználhatók.
