A közel-keleti és észak-afrikai országokban már régóta fogyasztják, ma már Észak-Amerikában és Európában is egyre népszerűbb.
A humusznak gazdag hagyományai vannak, egyesek még „ősi” ételként is emlegetik, amelyet a Közel-Kelet fontos történelmi személyiségei fogyasztottak.
Az ősi írások szerint a humuszt – legalábbis ahogyan ma ismerjük – először Egyiptomban fogyasztották a 13. század körül, bár az akkoriban használt recept különbözött a maitól.
A humusz ma is fontos szerepet játszik a világ számos egészséges népességének étrendjében, főként a Közel-Keleten.
Izraelben a humuszt általában minden egyes étkezéshez fogyasztják, Szíriában és Törökországban gyakran szerepel minden asztalnál, Palesztinában és Jordániában a legtöbb nap reggelire eszik kenyérrel együtt, és Egyiptomban és számos arab nemzetnél is számos ételhez fogyasztják.
A mediterrán és közel-keleti népek évezredek óta fogyasztanak jó minőségű olívaolajat és tahinit. Ez a fajta étrend, amelyet ezekben a régiókban ma is fogyasztanak (és amely gyakran más hummusz-összetevőket is tartalmaz, mint például babot, citromot és fokhagymát), bizonyítottan nagyon gyulladáscsökkentő, és tudjuk, hogy a gyulladás számos krónikus betegség gyökere.
Az alapvető humuszreceptek 6 egészséges összetevőt tartalmaznak: csicseriborsó, olívaolaj, fokhagyma, citromlé, tengeri só és tahini.
A humusz kiváló fehérjeforrás vegánok és mindenevők számára is megfelelő. A csicseriborsó, amely szinte minden humuszrecept alapját képezi, magas fehérjetartalmú, ami segíthet abban, hogy jóllakottnak érezze magát.
Mivel a humuszt gyakran pitakenyérrel vagy másfajta teljes kiőrlésű gabonával fogyasztják, a csicseriborsó és a gabonafélék együttesen „teljes értékű fehérjét” alkotnak, ami azt jelenti, hogy tartalmazzák az összes olyan esszenciális aminosavat, amelyet a szervezetnek az ételekből kell felvennie, majd energiaként felhasználnia.
Az őrölt szezámmagból készült tahini szintén nagyszerű forrása a fontos aminosavaknak (különösen a metnenoin nevű aminosavnak), ami lehetővé teszi, hogy a tahini a csicseriborsóval kombinálva egy másik teljes értékű fehérjét hozzon létre, hasonlóan a csicseriborsóhoz és a gabonafélékhez.
A bab, és különösen a csicseriborsó bizonyítottan segít kiegyensúlyozni a koleszterinszintet, csökkenti a magas vérnyomást, és véd a szívbetegségek ellen. Tény, hogy a humuszt gyakran fogyasztják számos mediterrán országban, ahol alacsony a szív- és érrendszeri betegségek aránya, és hosszú életűek, mint Görögországban és Törökországban.
Ez a csicseriborsó magas rosttartalmának köszönhető, ami segít elkerülni a túlevést és a káros súlyfelesleg felszedését, különösen a szervek körül. A bab emellett segít tisztán tartani az artériákat a plakkok felhalmozódásától, csökkentve ezzel a szívmegállás és a stroke esélyét. Valójában a tanulmányok azt mutatják, hogy már napi egy adag (kb. 3/4 csésze főtt) bármilyen fajta bab fogyasztása segíthet csökkenteni a szívroham esélyét, és kiegyensúlyozza a „rossz” LDL-koleszterinszintet.
A csicseriborsóról azt is kimutatták, hogy védő tulajdonságokkal rendelkezik a rák, különösen a vastagbélrák ellen. Ez annak köszönhető, hogy a csicseriborsó képes megóvni az emésztőrendszert, beleértve a vastagbelet is, a káros baktériumoktól és a mérgező felhalmozódásoktól, mivel a bab rostjai segítenek abban, hogy a salakanyagok gyorsan távozzanak a szervezetből.
Emellett az összes babban gazdag étrend bizonyítottan csökkenti a hiperglikémiát, és segít kiegyensúlyozni a vércukorszintet. Ez csökkenti a cukorbetegség vagy az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. Valójában azok a népcsoportok, amelyek hagyományosan gyakran ettek babot, de aztán átálltak a kevesebb babot tartalmazó étrendre, sokkal nagyobb arányban szenvedtek a betegségektől. Miután visszavezették a babot az étrendbe, ezeknél a népességcsoportoknál lényegesen kevesebb probléma merült fel a vércukorszint kiegyensúlyozásával.
A gyulladás a szervezet természetes védekezése, hogy a méreganyagokat kivezesse a szervezetből. Ha azonban a szervezetben magas a gyulladás szintje, az azt jelzi, hogy a szervezete megpróbálta legyőzni az élelmiszer-, környezeti vagy gyógyszermérgezéseket. A gyulladást csökkentő élelmiszerek segítenek az ízületi gyulladás és a betegségek kialakulásának esélyét is csökkenteni, és segítenek a szervezet gyógyításában.
A humuszban fokhagyma, olívaolaj és csicseriborsó is van, amelyek mind ismert gyulladáscsökkentő élelmiszerek. Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint a fokhagymakivonatok csökkentik a gyulladást, és segítenek a ráncok és az öregedés elleni küzdelemben. Bár a fokhagymát évszázadok óta használják az immunrendszer erősítésére és a betegségek gyógyítására, egyre több tanulmányt végeznek annak megértésére, hogyan és mi teszi a fokhagymát ilyen hatékonnyá.
Az olívaolajról kiderült, hogy csökkenti a gyulladást a szervezetben, és segíthet az egészséges koleszterinszint fenntartásában is.
A csicseriborsóról megállapították, hogy nemcsak a gyulladást csökkenti, hanem a vérrögök kialakulását is. A két különböző csicseriborsófajtával végzett kutatások szerint mindkettő hatásos a gyulladásos markerek csökkentésében.
A csicseriborsó kiváló forrása a rostoknak, amelyeknek számos egészségügyi előnye van: segít az egészséges emésztőrendszer elősegítésében, teltségérzetet és jóllakottságot biztosít, javítja a szív- és érrendszeri egészséget.
A napi elegendő rostfogyasztás (25-35 gramm között, nemtől és igényektől függően) összefügg az egészséges testtömeggel és az elhízással összefüggő betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek és sok más betegség elhanyagolt esélyével.
Nehéz felülmúlni az alapvető mikrotápanyagok nyerő kombinációját, amit a humusz összetevői nyújtanak! A fehérje és a rostok mellett a humuszban használt csicseriborsó magas vas-, folsav-, foszfor- és B-vitamin-tartalommal rendelkezik (mindez különösen fontos a vegetáriánusok és vegánok számára, akiknek hiányozhatnak ezekből a tápanyagokból).
A citromlé emellett magas immunerősítő C-vitamint és antioxidánsokat tartalmaz. A tahini magas réz-, magnézium-, cink-, vas-, foszfor- és kalciumtartalommal is rendelkezik. És persze ott van a fokhagyma is; a fokhagyma számos nyomelemet, antioxidánst és vitamint tartalmaz (mangánt, B6-vitamint, C-vitamint és szelént, hogy csak néhányat említsek), és bizonyítottan jótékony hatással van a szívre és erősíti az immunitást is.
A tahini készítéséhez használt szezámmag kiváló forrása számos fontos csontépítő ásványi anyagnak, többek között: cinknek, réznek, kalciumnak, magnéziumnak, foszfornak, vasnak és szelénnek. A csontvesztés gyakran aggodalomra ad okot az emberek számára az életkor előrehaladtával, beleértve a menopauzán áteső nőket, akiknél hormonális változások következnek be, amelyek csontgyengülést, sőt egyeseknél csontritkulást is eredményezhetnek.
A réz nyomelem, amelynek a tahini kiváló forrása, segít megőrizni a csontozat szilárdságát azáltal, hogy elősegíti a kollagén és az elasztin kötődését, ami a csontok egyik fontos építőköve. Ugyanakkor a kalcium segíthet csökkenteni a csontvesztés mértékét, különösen, ha valaki öregszik. A cinkről kimutatták, hogy fontos tényező a csontok fejlődésében és növekedésében, valamint a csontok egészségének védelmezője.
Tanulmányok kimutatták, hogy a cinkhiány szorosan összefügg a csontok növekedésének elmaradásával, és hogy a cink hozzájárulhat a csontképződéshez és az egészséges mineralizációhoz mind a fiatalabbak, mind a veszélyeztetettebb idősebbek esetében.
Tanulmányok szerint az extra szűz olívaolajban – a humusz egyik fő összetevőjében – gazdag étrend több fontos módon is segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket. A jó minőségű olívaolaj rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a vérnyomásszint és a glükóz-anyagcsere javulásával, valamint a káros koleszterinszint csökkentésével.
Az olívaolaj és a szezámmag is bizonyítottan segít csökkenteni a gyulladást, és fontos antioxidánsokat biztosít, amelyek mindkettő szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében az artériák és a sejtfalak szerkezetének egészségesen tartása révén. Végezetül a babban gazdag étrendről kimutatták, hogy részben a glikémiás indexen elért alacsony pontszámuknak köszönhetően segít megóvni a szív egészségét.
A csicseriborsó, mint minden bab és hüvelyes, keményítőt tartalmaz, ami egy olyan összetett szénhidrát, amelyet a szervezet folyamatosan képes energiaként felhasználni. A keményítő természetes cukrokat, úgynevezett glükózt tartalmaz, amelyet a szervezet könnyen felhasznál számos alapvető funkcióhoz. Az egyszerű cukrokkal ellentétben – amelyek számos termékben, például finomított lisztben, fehér kenyérben vagy tésztában, üdítőben, édességben és a legtöbb más feldolgozott élelmiszerben megtalálhatóak – a keményítő fogyasztása után hosszabb időre van szükség a lebomláshoz.
Ez azt jelenti, hogy „időben felszabaduló” energiát biztosítanak, és nem emelik meg a vércukorszintet ugyanúgy, mint a feldolgozott élelmiszerekben található egyszerű szénhidrátok. Az összes babban és keményítőben található glükóz megemésztése és felhasználása elhúzódik, így a vércukorszint egy ideig stabil marad, mielőtt újra leesne, és több ételre lenne szükséged.