Az alacsony fizikai aktivitás miatt az USA-ban elvesztett életévek száma vetekedhet a dohányzás és a magas vérnyomás okozta veszteségekkel.
Számos tanulmány vizsgálta már a fizikai aktivitás és a hosszú élettartam közötti összefüggéseket. Egy új kutatás szerzői pedig arra jutottak, hogy a lakosság legkevésbé aktív kvartilisének megfelelő aktivitás 5,8 év veszteséget eredményezne a férfiak és a nők várható élettartamában, ami a születéskor várható élettartamot 78 év körüli értékről 73 év körüli értékre csökkentené.
Ha pedig minden 40 év feletti amerikai olyan aktív lenne, mint a felső kvartilis, a várható élettartam 83,7 év lenne, ami 5,3 év növekedést jelentene. A legalsó kvartilis teljes aktivitási szintje 49 perces, óránként nagyjából 3 mérföldes (4,8 kilométeres) sétával egyenértékű volt naponta. A második, harmadik és negyedik legmagasabb kvartilisben a teljes aktivitási szint 78, 105 és 160 percnek felelt meg.
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, hogy milyen előnyökkel járhat az egyén, nem pedig a népesség szintjén a mozgás: ha a legkevésbé aktívak napi 111 perc plusz aktivitást végeznek, akkor akár 11 évvel is meghosszabbíthatják az életüket.
Ha az aktívabbá válás gondolata ijesztőnek tűnik, tudnia kell, hogy az adatok egy 2003-2006-os vizsgálatban résztvevők aktivitási szintjeiből lett kiszámítva, és nem kizárólag sportolásból áll. A résztvevők több napon keresztül legalább 10 ébren töltött órán keresztül viseltek nyomkövetőt a csípőjükön, ami azt jelenti, hogy az eszközök a mindennapi élethez szükséges mozgásokat is rögzítették.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a felnőtteknek hetente legalább 150-300 perc mérsékelt aerob testmozgásra vagy 75-150 perc erőteljes aerob testmozgásra van szükségük. Fontos: létezik olyan is, hogy túl sok aktivitás.
A kutatás szerint az európaiak egyébként jobb helyzetben vannak, mert sokkal gyakrabban sétálnak, és tesznek meg napi 10-20 000 lépést anélkül, hogy az igazán feltűnne nekik.
