„A Gallup kutatása alapján a dolgozók 76 százaléka már tapasztalt valamilyen szintű kiégést a munkája során. Ez nemcsak az egyénre, hanem a cégek produktivitására is komoly hatással van” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy a kiégés a morált is rontja, és hosszú távon a fluktuáció növekedéséhez vezethet, ami súlyos terheket ró a vállalatokra.
A kiégés figyelmeztető jelei
A kiégés fokozatosan alakul ki, mondja a szakértő, ezért fontos, hogy időben felismerjük a figyelmeztető jeleket. Az egyik leggyakoribb tünet a krónikus fáradtság, amikor a dolgozó folyamatosan kimerült, még akkor is, ha látszólag elegendő pihenést kapott. A motiváció elvesztése, a munka iránti érdeklődés csökkenése szintén árulkodó jel lehet.
A cinikusság és a negatív hozzáállás megjelenése a csapatban szintén figyelmeztető jel lehet. „Ha azt látjuk, hogy a dolgozók negatívan reagálnak az új ötletekre, vagy folyamatosan elégedetlenek, az intő jel lehet” – mondja. Emellett a fizikai tünetek, mint a fejfájás vagy az emésztési problémák, szintén kapcsolatba hozhatók a munkahelyi stresszel és a kiégéssel.
A kiégés okai
Nemes-Nagy Szilvia szerint a kiégés mögött több tényező is állhat. Az egyik leggyakoribb ok a túlterheltség. „Az erőforráshiány, a nem megfelelő munkaszervezés, a folyamatosan növekvő elvárások és a túlzott mennyiségű feladatok, amelyeket a munkavállalók nem képesek határidőre teljesíteni, előbb-utóbb kimerüléshez vezetnek” – vallja. A másik gyakori probléma az elégtelen vezetői támogatás. Ha a dolgozók nem kapnak visszajelzést vagy elismerést, háromszor nagyobb eséllyel égnek ki. A munka és a magánélet közötti egyensúly hiánya pedig hosszú távon rendkívül káros hatással lehet a munkavállalókra.
Megelőzési stratégiák
„A megelőzés kulcsa a kiegyensúlyozott munkaterhelés biztosítása” – mondja a szakértő. Fontos, hogy a vezetők felismerjék, mikor van szükség pihenésre, és ne terheljék túl a dolgozókat, még ha azok elkötelezettnek is tűnnek. A rendszeres visszajelzés és elismerés szintén segíthet a kiégés megelőzésében. „Egy egyszerű dicséret vagy köszönöm hihetetlen hatással lehet a motivációra” – teszi hozzá.
A folyamatos visszajelzések és vezetői beszélgetések is segítenek a dolgozóknak abban, hogy támogatást kapjanak, és időben megoldást találjanak a felmerülő problémákra, így megelőzve a kiégést, és növelve a motivációjukat. A világos, mérhető célok kijelölése szintén fontos, mert segít a dolgozóknak látni a haladást, ami lendületet ad nekik.
Hogyan kezeljük a kiégést?
Amikor a kiégés már megjelent, a vezetési szakértő szerint a legfontosabb a nyílt kommunikáció. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jeleket. Ha a dolgozóink azt érzik, hogy meghallgatjuk őket, könnyebben megosztják velünk a problémáikat” – hangsúlyozza.
Ezenkívül figyelmet kell fordítani a mentális egészség megőrzésére, fejlesztésére és védelmére. Új feladatok kijelölése is segíthet abban, hogy a dolgozók új lendületet kapjanak, különösen, ha hosszú ideje ugyanazokat a feladatokat végzik.
Vezetői tanácsok a kiégés megelőzésére
„A támogató munkahelyi kultúra kialakítása, a rendszeres visszajelzés és az egészséges munkaterhelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók boldogabbak és produktívabbak legyenek.
„A vezetőknek kulcsszerepük van abban, hogy a kiégés ne váljon a szervezetben mindennapos problémává” – összegzi a szakértő.
A kiégés (burnout) egy mentális, fizikai és érzelmi kimerültségi állapot, amely hosszú távú, folyamatos stressz és túlterheltség következménye. A kiégés gyakran olyan helyzetekben alakul ki, ahol az egyén hosszabb ideig tartósan túlterhelt, túl sok felelősséggel rendelkezik, és nem kap megfelelő támogatást vagy elismerést a munkája során.
