Egy, a Genomic Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az időskori kognitív képességek már gyermekkorban is előre jelezhetők. A skóciai Lothian Birth Cohorts (az Edinburghi Egyetem pszichológiai kutatócsoportja) adatain alapuló kutatásból kiderült, hogy az egyes emberek agyi teljesítményében megfigyelhető eltérések körülbelül fele már a 11 éves korban végzett tesztekből is kikövetkeztethető. Az agy öregedése azonban összefügg az életmóddal is: a fizikai aktivitás, a szellemi kihívások keresése, a dohányzás elkerülése és a második nyelv elsajátítása mind hatással vannak az agy öregedésének ütemére.
„Az életmódbeli tényezők együttes hatása magyarázhatja az idősebb korban tapasztalt kognitív különbségek mintegy 20 százalékát” – mondta Simon Cox, az Edinburgh-i Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy a jobb kognitív teljesítmény titka nem egyetlen csodamegoldásban rejlik, hanem apró, összetett lépésekből álló folyamat.
Az agy öregedése: mi mutatható ki az agyszkenneléseken?
A tanulmányban résztvevők közül sokan 73 éves korukban estek át MRI-vizsgálaton, és az eredmények megdöbbentő különbségeket mutattak. „Annak ellenére, hogy egyidősek voltak, néhányuk agya olyan egészségesnek tűnt, mintha 30-40 éves embereké lenne, míg másoknál jelentős zsugorodást és károsodást láttunk” – írta Cox. Ez is bizonyítja, hogy az agy öregedése nem elkerülhetetlen, de vannak, akik megőrzik kognitív funkcióik jelentős részét. Őket nevezik kognitív szuper-öregedőknek.
Az életmódbeli tényezők szerepe
Az életmódbeli szokások és az egészségügyi állapot szorosan összefügg az agyi funkciók megőrzésével. Egy 2018-as tanulmány szerint a heti háromszori gyaloglás vagy kerékpározás jelentősen javíthatja a gondolkodási képességeket. Emellett a szívbarát étrend és a rendszeres meditáció is lassíthatja az agy öregedését. A rossz alvás és a mentális problémák, például a depresszió viszont növelhetik a kognitív hanyatlás kockázatát.
A Brain Care Score nevű eszköz segítségével az agy öregedésének kockázatai is felmérhetők. Ez a 21 pontos rendszer olyan tényezőket vizsgál, mint a vérnyomás, vércukorszint, testtömegindex, táplálkozás és stresszkezelés. A jobb eredményeket elérők későbbi életükben alacsonyabb kockázattal nézhetnek szembe a demencia vagy stroke kialakulását illetően.
Mit tehetünk az egészséges agyért?
Dr. Richard Isaacson, a Neurodegenerative Diseases Kutatóintézet igazgatója szerint az agy egészségének megőrzéséhez kulcsfontosságú az évenkénti orvosi vizsgálat, amely során az érrendszeri és általános egészségi állapotot is ellenőrzik. „Mindenkinek ismernie kell a vérnyomását, vércukorszintjét és koleszterinszintjét” – hangsúlyozta Isaacson.
Az agy egészségét továbbá befolyásolja a csontok állapota és az izomerő is. „Az izomerő és a fogóerő idővel előre jelzi az agy egészségének alakulását, ezért ezek nyomon követése is kiemelten fontos” – tette hozzá.
Az agy öregedése ugyan elkerülhetetlen folyamat, de életmódunk és döntéseink révén lassítható. Az apró, de tudatos lépések sokszor hosszú távú előnyökkel járnak.
