A Kína és Magyarország közötti partneri kapcsolatok több évtizedes múltra tekintenek vissza, és ebben az évben ünnepeljük a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját – emlékeztetett a tárlatot megnyitó Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Hozzátette: a két ország közötti kapcsolatok a gazdaság és a politika mellett a kultúra területén is erősek, és a két fél elkötelezett abban, hogy az együttműködések az egyetemi, a kutatási és innovációs kapcsolatokban is még tovább erősödjenek.
A miniszter kiemelte: Kína és Magyarország partnerkapcsolatára kiemelten büszkék vagyunk, összeköt bennünket a kölcsönös tisztelet és az érdeklődés egymás kultúrája iránt. A kínai-magyar együttműködés a folyamatos, megszakítatlan barátság történetére épül, ennek egyik legerősebb bizonyítéka, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök nemrég Budapesten járt – idézte fel.
Hankó Balázs rámutatott: Magyarország Közép-Európában a híd szerepét tölti be Kelet és Nyugat között. Magyarország a Nyugat része, de nyitottan fordul Kelet felé is. Erről szól a keleti nyitás, amely a gazdasági élet oldaláról indul, de látható eredményei vannak a kultúra, az egyetemek, az innováció területén is.
A Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum grandiózus gyűjteményéből a Magyar Nemzeti Múzeumban látható tárlat nagyjából az elmúlt 75 évből ad betekintést a kortárs kínai művészeti világába – mondta Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A tárlathoz több kísérő programot terveznek, hogy a kínai kultúrát még átélhetőbbé tegyék – tette hozzá, hangsúlyozva: a múzeum nem csupán kiállítóhely, hanem élettel teli kulturális agora kíván lenni.
A napokban Pekingben nyílt nagyszabású magyar tárlat – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve: azon dolgoznak, hogy a jövőben további közös tudományos, kulturális programokat valósíthassanak meg, a tervek szerint jövőre Attiláról mutatnak be nagyszabású kiállítást mindkét országban.
A kínaiak számára Magyarország olyan, mint egy régi jó barát – mutatott rá An Jüan-jüan, a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum igazgatóhelyettese, hozzátéve: a két ország kapcsolatrendszere ezer évre nyúlik vissza, és a múlt században Magyarország volt az első, amely diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával.
A tárlatról elmondta, hogy az segíti a két ország művészeti köreinek kapcsolatait, és arra törekszenek, hogy a szolidaritás, az együttműködés, a bizalom, a kölcsönös segítségnyújtás fényes jövőjét teremtsék meg a két nép között a művészeten keresztül.
Kung Tao, Kína budapesti nagykövete elmondta, hogy a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum az egyetlen nemzeti szintű képzőművészeti múzeum Kínában, a kínai művészet legpompásabb palotája.
A tárlat középpontjában látható modern és kortárs kínai festmények, szobrok és akvarellek a legismertebb kínai alkotók munkái – hangsúlyozta, hozzátéve: a tárlat tovább serkenti majd a két ország kultúrája közötti kölcsönhatást, a két nép közti megértést, barátságot, tiszteletet, megbecsülést.
A Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum gyűjteményéből 58 művet mutat be a január 5-ig látogatható kiállítás, amely három fő téma, a Ji (Eszme), a Hszing (Forma) és a Csü (Érdeklődés) köré szerveződik.
A tárlat anyagát bemutatták már Franciaországban, Görögországban, a Belarusz Köztársaságban, Mexikóban és Dél-Koreában. A budapesti kiállítás a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint az MNB Arts and Culture együttműködésében valósult meg.
