MH/ MTI
2024. november 21. csütörtök. 6:18
Frissítve: 2024. november 21. 6:26
Az ENSZ-főtitkár a világfórumra írt üzenetében – amelyet Hszing Csü, az UNESCO főigazgató-helyettese a fórum szerdai megnyitóján olvasott fel a meghívottaknak – rámutatott:
„A tudomány központi szerepet játszik világunk legnagyobb kihívásainak kezelésében. Egy perzselő bolygóval állunk szemben, ahol futótűzként terjednek a konfliktusok; a digitális forradalom végtelen lehetőségeket és előre kiszámíthatatlan kockázatokat rejt, emellett letértünk a kitűzött fejlődési céljainkhoz vezető útról” – hangsúlyozta António Guterres.
A főtitkár szavai szerint a tudomány erejét arra kell felhasználnunk, hogy megoldásokat teremtsünk az emberek és a bolygónk számára; az ENSZ tagállamai által szeptemberben elfogadott paktum is a tudományt helyezi a 2030-ig szóló menetrend középpontjába, és biztosítja, hogy a tudományos és technológiai együttműködés az összes ország hasznára váljon. „Ha a tudomány és a politika egyesül, akkor képesek vagyunk teljesíteni az társadalmak igényeit és törekvéseit” – mutatott rá a főtitkár.
A megnyitón mondott beszédében Hszing Csü kifejtette: Magyarország különleges helyet foglal el a nemzetközi tudományos közösségben, az UNESCO-hoz való 1948-as csatlakozása óta kulcsfontosságú partner az emberi fejlődést szolgáló tudományos együttműködés előmozdításában.
Elmondása szerint világunk fordulóponthoz érkezett, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség gyorsuló csökkenése, a gyors technológiai átalakulás és az egyenlőtlenségek súlyosbodása közös, tudományos alapokon nyugvó választ követel. „Szilárd meggyőződésünk, hogy csak a befogadó, együttműködő tudomány biztosíthatja a fenntartható jövőt” – mutatott rá az UNESCO főigazgató-helyettese.
Peter Gluckman, az International Science Council (ISC) elnöke beszédében rámutatott: a világnak nagyobb szüksége van a tudományra, mint valaha, de a tudomány túl gyakran válik egyfajta kiegészítő elemmé a politikaalkotás területén hazai és nemzetközi szinten. Hangsúlyozta: a világfórum célja az, hogy újjáépítsük és megerősítsük a tudomány és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolatot.
Egy korábbi, jordániai világfórumra utalva elmondta: az ott kifejtett „tudomány a béke szolgálatában” koncepcióból kiindulva komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogy mit jelent a valódi béke, és hogy mit tehetünk a tudomány segítségével a konfliktusok kockázatainak lecsökkentéséért.
Sudip Parikh, a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (AAAS) vezérigazgatója beszédében kifejtette: a technológiai fejlődés megváltoztatta az életmódunkat, ezért nem ragaszkodhatunk többé egy olyan múlthoz, amely nem előre mutat.
„Hidakat kell építenünk a tudomány és a politika, a tudomány és a politikusok, illetve a tudomány és a nyilvánosság között” – fejtette ki a vezérigazgató, amelyet meglátása szerint csak megbízható kommunikációval, megfelelő helyzetfelismeréssel, és egy olyan bizalmi kultúra kiépítésével érhetünk el, amely kimondja, hogy a tudomány nélkülözhetetlen a fórumon is említett problémák és kihívások megoldásához.
