A jegybankelnök szerint a geopolitika, a klímaváltozás és a tudományos forradalom mindent meghatároz napjainkban. Ezek egyszerre egymást erősítő és ugyanakkor hűtő folyamatok.
Matolcsy György szerint az Európai Unió a versenytársaihoz képest hanyatlik. Ez visszavezethető arra, hogy a közösség nem tudta eldönteni, hogy az USA elé vagy mellé, vagy hova akar belépni a globális versenybe. Mindenesetre létrejött egy túlközpontosított, bürokratikus rendszer.
Mit kéne tenni? Először is el kellene szabadulni az európai egyesült államok gondolatától, a birodalmi gondolkodástól. Matolcsy György példaként hangsúlyozta: az euró bevezetése elképesztő károkat okozott Franciaországnak és Olaszországnak.
Matolcsy György, az MNB elnöke beszédet mond a Budapest Eurázsia Fórum megnyitóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központjában 2024. november 21-én
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szerinte a ciklusok logikájából adódóan valamikor a 2030-as évekre lehetővé válhat a megújulás, hogy az EU jogköröket adjon vissza a tagállamoknak és egy nemzetközösségi jellegű működésre álljon át, miközben újra felveszi a kapcsolatot Oroszországgal.
Azt gondolom, hogy Magyarország az alapítói között lehet egy új, nemzetközösségi típusú európai közösségnek, és Magyarország a kapocs lehet kelet és Nyugat között – jelentette ki.
Orbán Viktor szellemesen megjegyezte, hogy ezzel a legfontosabbak már el is hangoztak. Ezek után felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás után Matolcsy György rakta le a mai magyar gazdaságpolitika alapjait.
A miniszterelnök emlékeztetett a 2008-as pénzügyi válság tanulságaira, mindenekelőtt arra, hogy az eloszlatta az illúziókat a nyugati pénzügyi rendszerek önmegújítási képességei kapcsán.
Szerinte a rendszerváltozást is az a hit övezte, hogy a Nyugat tudja garantálni a jólétet és a biztonságot, ott ehhez megvan a tudás és a képesség. De 15 évvel ezelőtt rá kellett ébredni arra, hogy a Nyugat már nem képes kezelni a válságot.
A geopolitikai erőviszonyok radikálisan átalakultak, új erőközpontok jöttek létre első sorban Ázsiában, és világossá vált, hogy a modernitás többé már nem nyugati kategória. De Európa nem akarta ezt észre venni, nem akarta ezt tudomásul venni, hanem bezárta magát. Ekkor, 2009-ben jöttek rá, hogy ideje Keletre is nézni, nem csak Nyugatra.
Van egy másik indoka is annak, amiért foglalkoznunk kell a globális kérdésekkel: a változások gyorsak, a politika lényege pedig az ütemérzék. Sok okos ember van a világon, egy kormány a tudást be tudja gyűjteni, de a politika nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazásé, ehhez pedig ütemérzék kell. És minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz. Egy nagyobb ország több hibát engedhet meg magának.
Erre felhozta példaként a második világháborús kiugrási kísérletünket, amelynek elhibázása hosszú évtizedekre hátrányba hozta az országot.
Orbán Viktor szerint a tanulság az, hogy Magyarország nem hagyatkozhat másokra, nem követhet szolgai módon mintákat, hanem mindig készen kell állnia a legjobb lehetőségek felismerésére és megragadására.
A változások, amiket látunk, nem egy átrendeződést, hanem egy visszarendeződést jeleznek – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, majd elárulta, az irodája falán három világtérkép van. Az egyik, amit a magyar iskolások is ismernek, amely úgy van megszerkesztve, hogy Európa van a közepén, a másikon az Egyesült Államok van középen, a harmadik pedig Ázsia központú. Ezek nagyon különbözőek, és nagyon tanulságosak.
Európa és Ázsia valójában szerves egységet alkot – szögezte le, és a térképekre visszatérve felhívta a figyelmet, hogy az európai térképekről ez nem látszik, de méretét tekintve és Ázsiából nézve Európa csak egy félsziget.
Orbán Viktor szerint Eurázsia természetes egységéből következik, hogy virágzó kultúrák jöttek itt létre.
A szerves egység évszázadokig nem tudott működni, ahogy a távolsági kereskedelem súlypontja a tengeri utakra helyeződött át, ezzel Európa domináns pozícióba került, a világégések után pedig a világ nyugatosításának szándéka vált az uralkodó eszmévé – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aki szerint ez kudarcra van ítélve, és a legjobban ezt az arab tavasz szimbolizálja.
A Nyugat megpróbálta exportálni a szokásait, a jogrendjét és ennek egy katasztrófa lett az eredmény.
Tehát 1990-ben lett volna lehetőség az Eurázsiai egység helyreállítására, de a Nyugat nem ezt választotta, hanem a nyugatosítást – összegezte Orbán Viktor az elmondottakat.
Ez a nyugati stratégia érvénytelen, és véget ért a nyugati világon belül a progresszív-liberális dominancia – tette hozzá.
Ázsia államai, mint mondta, megerősödtek, és bebizonyították, hogy tartósan erősek is maradnak.
– Véget ért a Nyugat civilizációs dominanciájának 500 éve – mondta, majd felidézte, hogy a világ GDP-jének ma harminc százalékát adja az 1990-es több mint ötvennel szemben.
Emlékeztetett: Eurázsia a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón. Eurázsia felemelkedése mellett szól az állandóság is: ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak, ezer éve ugyanazok a népek, kultúrák voltak jelent, mint ma. Ebben a térségben él az emberiség népességének hetven százaléka. Eurázsia részesedése a világgazdaságból szintén hetven százalék. Itt található a világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede. A húsz vezető pénzügyi központ közül 15. És ez a térség jár az élen a kritikus erőforrások feldolgozásában is.
Európa ma képtelen belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba. A politikai vezetők egy része nem látja be Eurázsia jelentőségét, egy másik része pedig belátja, de nem tetszik neki. Valószínűleg e mögött pszichológiai okok állnak: a nyugati vezetők nehezen tudnak lemondani a szinte hozzájuk nőtt felsőbbrendűségről, ahogyan ők szemlélik a világot – hangsúlyozta Orbán Viktor, emlékeztetve rá, hogy évszázadok óta a nyugati emberek azt gondolják magukról, hogy ők a legszebbek, legokosabbak, leggazdagabbak.
Ezt a problémát le kell küzdeni, ellenkező esetben Európa a világban zajló vesztese lesz. Ha vásárlóerő-paritáson nézzük, akkor az EU a harmadik legszegényebb tagállam lenne az USA-ban! A világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen többé európai. És a közeljövőben az első európai 10.-11. helyen lesz, ha Oroszországot nem tekintjük európainak.
A világ húsz legnagyobb technológiai központja között nincs európai. Soha nem történt még meg az Európában, hogy néhány év alatt az energia akkorát drágult volna, mint éppen most: ötszörösére drágult a gáz és másfélszeresére kőolaj.
Az európai elit Orbán Viktor szerint a régi dicsőség status quo-jára rendezkedett be, de ez fenntarthatatlan. Felidézett egy évekkel ezelőtti beszélgetést, amikor Angela Merkel megfogalmazta, hogy Ázsiát „rendszerszintű riválisnak” kell tekinteni.
Orbán Viktor szerint Magyarország nem nevezett be ebbe a versenybe, nem akar részt venni benne.
– Ha Európa nem tud kitörni ebből a blokkosodásból, és nem tud átállni a konnektivitás sémájára, akkor Európa hosszabb távon is vesztes lesz – figyelmeztetett Orbán Viktor, és arra intette az uniós vezetőket, hogy meg kell találni az „európai félsziget” helyét az eurázsiai világban.
– És mit csináljunk akkor mi, magyarok? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
Szerinte Magyarországnak nem szabad arra várnia, hogy Európa egy új stratégiát alakít ki. Az egyetlen halvány kezdeményezés a francia elnökhöz kapcsolódik, aki létrehozta az Európai Politikai Közösséget. De ez egy kezdetleges, kidolgozatlan, és az európai uniós tagállamok nagy részének támogatását nem élvező kezdeményezés.
Magyarországnak saját stratégiát kell kialakítania: be kell fogadnia azt a tényt, hogy az előttünk álló évszázad Eurázsia évszázada lesz, és ebben a helyünket nekünk magunknak kell kijelölni, és nem egy európai uniós stratégiából származtatni. Az összes vitánk, ami ma Brüsszellel fennáll, végeredményben ebből fakad. Tehát Magyarország egy nagyon tudatos nemzetpolitikai és nemzetgazdasági stratégia végrehajtásán dolgozik.
Természetesen Magyarországnak nemcsak Eurázsiához, hanem az USA-hoz képest is meg kell határoznia magát – tette hozzá.
