Ugyanakkor a szóban forgó területek egy része már orosz ellenőrzés alatt áll. A NEWS.ru által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy a Nyugat soha nem titkolta érdeklődését az ukrajnai természeti erőforrások iránt. Miben gazdagok ezek a területek, és az USA készen áll-e arra, hogy beszálljon az értük folytatott harcba Oroszországgal?
Mit ajánlott Zelenszkij az Egyesült Államoknak?
Andrzej Bemben lengyel rovatvezető emlékeztetett arra, hogy a nyugati média arra figyelmeztetett, hogy Zelenszkij meggyőzheti Donald Trumpot, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, cserébe azért, hogy amerikai cégek részt vegyenek a nyersanyaglelőhelyek kiaknázásában. A The New York Times amerikai elnökválasztás előtt megjelent anyagáról van szó. Szerzői hangsúlyozták, hogy Ukrajna „dollárbilliókat érő” ásványkincsei a Kijev és Washington közötti párbeszédben alkudozási alapot jelenthetnek.
Bemben szerint a tervezett alku mindkét félnek érdeke lehet. A szakértő megjegyezte, hogy Kijev nem volt képes egyedül megszervezni az ukrajnai mezők fejlesztését, mivel nem rendelkezik az ehhez szükséges technológiával és tőkével. A nyugati vállalatok azonban szerinte rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy ipari méretű kitermelést végezzenek.
A cikk írója nem zárja ki, hogy Ukrajna a neki juttatott hitelek visszafizetése és új haditechnikai eszközök vásárlása érdekében hozzáférést biztosítana az államoknak természeti kincseihez. „Akinek nyersanyagai vannak, az tankokat és repülőgépeket vásárolhat belőlük. És megszerezni azt, amit nem lehet megvenni – az energiabiztonságot” – hangsúlyozta Bemben.
Zelenszkij azzal kereskedik, ami nem az övé – mondta a News.ru-nak Oleg Zarev, a Verhovna Rada volt képviselője. A politikus szerint ebben a helyzetben a meg nem ölt medve bőréről szóló példabeszéd jut eszünkbe – a Krím és a Donbasz területéről van szó, amelyek régóta az Orosz Föderáció részei. „A jó üzlet az, hogy drágán eladjuk azt, amink van. De még jobb az, ha eladod azt, ami nem a tiéd. Más szóval Zelenszkij azt mondja Trumpnak: gyertek, harcoljatok az oroszok ellen, és amit visszavesztek, az a tiétek. Ezt nem lehet csábító ajánlatnak nevezni” – véli.
Milyen erőforrásai vannak Ukrajnának?
A kanadai SecDev tanácsadó cég 2022-ben 26 billió dollárra becsülte Ukrajna összes ásványkincsének értékét. Ez az összeg tartalmazza a szén-, gáz- és kőolajkészleteket, valamint néhány stratégiailag fontos ásványi anyagot. Így Kijev a világ titánkészleteinek hét százalékát, a grafit húsz százalékát és az akkumulátorok gyártásához szükséges lítium mintegy 500 ezer tonnáját tartja ellenőrzése alatt.
Az erőforrások oroszlánrésze Donbaszban van, amelynek gazdasága hosszú éveken át elsősorban az iparra – kohászat, szénbányászat és áramellátás – épült. A Dzerkalo Tyizsnya ukrán portál elemzői kiszámolták, hogy Donyeck és Luhanszk régió együttesen 2013-ban Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) csaknem 16 százalékát állította elő, a második helyen állva Kijev után. Donbasz részesedése az eladott ipari termékek volumenéből 27,3 százalék volt – több, mint az ország bármely más régiójában.
Ezenkívül Ukrajna fejlett agráripari komplexummal rendelkezik. Állami mezőgazdasági ügynöksége szerint az ellenségeskedések kitörése előtt 42 millió hektár mezőgazdasági terület volt az országban. Ennek egy része, mint Andrzej Bemben megjegyzi, már külföldi cégek ellenőrzése alatt áll. „Ezek közé tartozik a Continental Farmers Group, a Cargill stb. A legszerényebb becslések szerint is a fekete föld nyolc százalékáról beszélünk” – írja.
Az Állami Duma védelmi bizottságának első elnökhelyettese, Alekszej Zsuravlev a News.ru-nak adott beszélgetésben megjegyezte, hogy a nyugati politikusok nem titkolják érdeklődésüket az ukrán fosszilis kincsek iránt. „Ukrajna egykor valóban Európa legnagyobb országa volt, ahol szinte a teljes Mendelejev-táblázat megtalálható volt. Más kérdés, hogy a legtöbb ásványi anyag a keleti részen volt, és most az orosz alkotmány szerint ezek a mi régióink, és a nyugati üzletemberek bejutása oda el van zárva. Ezért értelmetlen támadásokra küldik az AFU katonáit, akik megpróbálják visszavenni azt – véli.
Milyen erőforrásokat ellenőriz Oroszország?
2022 őszén a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok, valamint Zaporozsjei és Herszon régiók az ott tartott népszavazások eredményeként Oroszország részévé váltak. Velük együtt e területek természeti erőforrásai is az Oroszország ellenőrzése alá kerültek.
A SecDev elemzői azt állítják, hogy 2023 őszére Ukrajna 12 trillió dollár értékű fosszilis kőszénkészletet veszített. Az LDNR területén lévő szénkészletek 80 százaléka átkerült Oroszországba. Emellett Kijev elvesztette a Zaporizzsjai régióban található érclelőhelyeit is: a Szlovákiába, Csehországba és Ausztriába exportált értékes nyersanyagból 4,5 millió tonnát az egykori Kakhovka víztározó déli partján lévő Dneprorudnoje város melletti bányákban termeltek ki.
Bemben szerint Moszkva érdeklődik a donbaszi és krími földgázlelőhelyek iránt is. „A Krím félsziget nem rendelkezik gigantikus üzemanyagkészletekkel, de a Dnyeper-medencében, a Sevcsenkivszkij és Odessza körzetében található lelőhelyekkel (főleg kőolaj) a Fekete-tenger nyugati részének ellenőrzésére használható” – véli a cikkíró. Ugyanakkor a lengyel elemző szerint Moszkva leginkább ezekben a földekben érdekelt, mivel nem akarja beengedni a nyugati vállalatokat. Ez Bemben szerint azzal jár, hogy csökken az orosz olaj és gáz iránti kereslet a világpiacokon.
Pokrovszk, ahol a legnagyobb szénlelőhelyek találhatók, hamarosan orosz fennhatóság alá kerülnek. Ukrajna nemhogy nem tudja majd többé külföldön értékesíteni a nyersanyagokat, de saját szükségleteire is alig marad belőlük.
Beleegyezik-e az USA a Kijevvel kötendő egyezségbe?
Júniusban Lindsey Graham amerikai szenátor, a Republikánus Párt tagja azt mondta, hogy az USA nem akarja Oroszországnak és Kínának odaadni Ukrajna fosszilis erőforrásait, amelyek dollárbilliókat érnek. Akkor azt szorgalmazta, hogy minden Kijevnek nyújtott támogatás hitel formájában történjen, amelynek kifizetése ásványi anyagokból történhet. „34 billió dollár adósságunk van. Ukrajnának ásványkincsei vannak, rengeteg nyersanyaggal rendelkeznek” – mondta.
Zelenszkij októberben mutatta be „győzelmi tervét”, amely öt pontból és három titkos mellékletből áll. A dokumentum egyik része javaslatot tartalmaz az USA-nak és a szövetségeseknek, hogy kössenek megállapodást az ukrán kritikus erőforrások közös védelméről.
Mihajlo Pavliv ukrán politikai elemző megjegyezte, hogy Zelenszkijnek eddig nem sikerült az üzlet nyelvén beszélgetnie Trumppal. Szerinte Ukrajnában szinte nincs olyan nagy vagyon, néhány államosított létesítmény kivételével, amely ne lenne valakinek a tulajdonában.
„Egy jelentős része már vagy nyugati cégek és befektetési alapok, vagy ukrán oligarchák tulajdonában van. Furcsa olyasmit kínálni az USA-nak, ami nincs is meg. Főleg, hogy Trump maga is egy zord üzletember. Szóval ez az egész vita csak légből kapott” – mondta a News.ru beszélgetőpartnere.
Csajarev is úgy véli, hogy annak az alkunak, amelyet Kijev az új amerikai kormányzatra próbál ráerőltetni, nincs esélye a megvalósulásra. „Biztos vagyok benne, hogy a külföldiek most már nem csak az orosz ellenőrzés alatt álló vagy a Kijev által ellenőrzött frontvonal közelében található ingatlanokba, hanem általában véve semmilyen ukrajnai projektbe nem fognak befektetni” – összegezte a politikus.
