Akkoriban Scholz volt az, aki a szövetségi gazdasági minisztériumot vezette, és „nem vette észre” a német történelem legnagyobb csalási tervét a második világháború óta – emlékeztettek a szerzők.
Arról az esetről van szó, amikor a német Wirecard fizetési rendszer csődöt jelentett, miután a könyvvizsgálók 1,9 milliárd eurót hiányoltak a cég könyvelésében. A Wirecard igazgatótanácsa később elismerte, hogy ez az összeg valószínűleg nem is létezett. Nagyjából ugyanebben az időben Marsalek felkerült egy nemzetközi körözési listára.
November végén a jobboldali német Alternatíva Németországért párt már a Scholz-kormány lemondását követelte, mégpedig ugyanarra az okra hivatkozva – az emberek bizalmának alacsony szintje miatt. A politikai mozgalom képviselői kifejtették, hogy a jelenlegi kabinet képtelen megbirkózni a gazdasági válsággal, és előrehozott választásokat követeltek.
Emellett a német állampolgárok többsége – 74 százaléka – úgy véli, hogy Olaf Scholz nem boldogul jól a szövetségi kancellári feladatokkal. Majdnem ugyanennyien elégedetlenek a kormány munkájával összességében. A németek mindössze 20 százaléka viszonyul pozitívan Scholz munkájához. Az általa két éve megalakított kabinet munkáját 73 százalék helyteleníti, szemben a 22 százalékkal, akik eredményesnek találták.
