Afrika az emberiség őshazája – legalábbis a legtöbb szakértő jelenleg ezt gondolja. Mint minden családnak, a Homo sapiensnek is bonyolult története van, amelyet nézeteltérések, megválaszolatlan kérdések és égbekiáltó hézagok jellemeznek.
Az az elképzelés, hogy a Homo sapiens (azaz mi) minden tagja Afrikából eredeztethető, az úgynevezett „Out of Africa” elmélet, amely azt állítja, hogy a modern ember körülbelül 200–300 ezer évvel ezelőtt Afrikából származik, és ezt követően népesítette be a világot.
Ma ez a legszélesebb körben elfogadott elmélet, amely szemben áll a multiregionális hipotézissel, amely szerint a világ több régiójában egyszerre fejlődtünk ki a korábbi emberi fajok helyi populációiból. Az „Out of Africa” híveinek széles körén belül azonban még mindig rengeteg vita és ellentmondás van.
A Nature című folyóiratban megjelent vitatott tanulmány azt állította, hogy az összes ma élő ember őshazája a Zambezi folyótól délre, a mai Botswana területén, Afrika déli részén található.
A kutatók az emberi anyai DNS legkorábbi ismert ágának, az úgynevezett L0 mitokondriális DNS-vonalnak a vizsgálatával jutottak erre a következtetésre 1217 dél-afrikai embernél.
A genetikai bizonyítékokat nyelvészeti, kulturális, geológiai és régészeti adatokkal kombinálva a Makgadikgadi–Okavango paleo-nedves területre lokalizálták a helyet. A ma sivatagok és sótartályok által uralt régióban egykor egy hatalmas tó volt, amely több mint kétszer akkora volt, mint a mai Viktória-tó. Körülbelül 200 ezer évvel ezelőtt ez a tó egy kiterjedt, buja növényzettel borított, vizes élőhelyet alkotott.
A tanulmány szerint a korai modern emberek letelepedtek ebben a termékeny, zöld környezetben, és 70 ezer évig maradtak ott, mielőtt az éghajlatváltozás miatt szétszéledtek volna.
A környező területen megnőtt a nedvességtartalom, ami „zöld folyosókat” hozott létre, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy először északkeletre, majd délnyugatra vándoroljanak. Innen tovább terjeszkedtek Afrika nagy részén, majd végül Eurázsiába.
A tanulmányt széles körben közzétették, többek között az IFLScience is, bár néhány tudós elutasította a kutatók néhány merészebb állítását. Kételkedve a korlátozott genetikai elemzésből levont néhány következtetésben, egyes szakértők úgy vélték, hogy valószínűtlen, hogy az összes genetikai ősünk egyetlen kis őshazára vezethető vissza.
Míg ezek a genetikai adatok azt sugallják, hogy az „emberiség bölcsője” Dél-Afrikában van, a korai csontvázleletek többsége kelet-afrikai eredetre utal, különösen a mai Etiópiában. A Homo sapiens számos jelentős maradványát találták meg Afrika szarván, ráadásul ez a régió rengeteg bizonyítékot tartogat korábbi, mára kihalt emberi fajokról is, ami arra utal, hogy fajunk öröksége szempontjából fontos régió volt.
Váratlanul Marokkóban tárták fel az eddigi legrégebbi Homo sapiens-maradványokat, amelyek körülbelül 315 ezer évesek. Kevés kutató állítja azonban, hogy fajunk Észak-Afrikában alakult ki. Alternatív megoldásként a marokkói csontváz azt mutathatja, hogy a korai emberek a kontinens számos különböző részén fejlődtek ki.
Ez lehet a legkiegyensúlyozottabb nézet. A Homo sapiens nem egyetlen populációból, egyetlen szülőföldön alakult ki, mint valamiféle tudományosan igazolt Édenkert. Ehelyett a korai emberek számos populációja szétszóródott az afrikai kontinensen, és időközönként kereszteződtek egymással, létrehozva egy rendkívül összetett családfát, amely végül a modern Homo sapiens kialakulásához vezetett.
Láthatunk bizonyos helyeket, amelyek jelentősek voltak a Homo sapiens kialakulásában – nevezetesen Dél-Afrikát és Kelet-Afrikát –, de a családfa végül is túlságosan összefonódott és homályos ahhoz, hogy egyetlen eredetet lehessen kibogozni.
