Ha a gyömbér belseje vágáskor szürkés-kékes színű, akkor egy bizonyos fajta gyömbérről lehet szó, amelyet nem gyakran találunk a szupermarketekben.
A belülről kékesszürke színű gyömbérnek általában nincs olyan intenzív illata, mint a sárga gyömbérnek, de az íze hasonló. Nincs csípőssége, és általában nagyon semleges ízű.
A gyömbér kékesszürkés elszíneződése ritkán utal romlott vagy penészes gumóra. Az ehetetlen gyömbér általában nagyon száraz, és sötét, majdnem fekete foltokkal.
Ha a gyömbér héja frissnek tűnik, és a gyömbér vágáskor még ropogós, akkor ehető és felhasználható. Ebben az esetben egy valamivel ritkább, általában Hawaiiról vagy Ázsiából származó gyömbérfajtáról lehet szó.
A gyömbér belső elszíneződésének oka az úgynevezett antociánok, vízben oldódó növényi pigmentek, amelyek a gyömbér enyhén kékes színét adják.
Bizonyítottan csökkenti a hányingert, használják emésztőrendszeri panaszok, többek között hasi görcsök vagy puffadás enyhítésére is. Segít kordában tartani a vércukorszintet, növeli az inzulin hatékonyságát. Szószokhoz, húsételekhez, süteményekhez adhatjuk, de csak a főzés utolsó fázisában adjuk az ételekhez, túladagolva kellemetlen, kesernyés ízt ad a főztünknek.