A miniszter azt kérte a gyógyszerágazat szereplőitől, járuljanak hozzá, hogy a következő évben a magyar gazdaság növekedése három százalék felett legyen. Kiemelte, a vállalkozói szektorral, így a gyógyszergyártókkal is új szövetségre törekednek, hogy meglegyen jövőre a három százalék feletti magyar gazdasági növekedés.
Nagy Márton előadásában rámutatott arra, hogy a magyar gazdaság ki van téve a külső konjunktúrának. Példaként említette, hogy a magyar export dinamikája visszaesett a német gazdaság gyengélkedése miatt.
Ugyanakkor az idei negyedik negyedévben 0,7 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése éves szinten.
A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, várakozások szerint jövőre a magyar GDP növekedése 3-3,5 százalék között lehet, a kormány 3,4 százalékot mond. Mindenki reálisnak tartja a magyar gazdaság jövő évi három százalék körüli növekedését, de ezért tenni is kell – jelentette ki.
Nagy Márton részletesen szólt arról, hogy Magyarországon a fogyasztás helyreállt, és utalt arra, hogy a kiskereskedelmi forgalom októberben jelentősen bővülhetett szeptemberhez képest.
Kitért arra, hogy a hazai kiskereskedelmet főként az e-kereskedelem, az élelmiszer jellegű termékek forgalma, valamint a gyógyszer-kereskedelem hajtja. Jelezte, az autóértékesítésben is fordulat van, a használt autóknál tíz százalék körüli a növekedés, az új autóknál pedig 5,4 százalék.
A magyar lakosság fogyasztási szokásai változnak, egyre több szolgáltatást vesznek igénybe, és egyre nagyobb a külföldi költekezés részesedése is, ez utóbbi mögött az e-kereskedelem és az utazás növekedése húzódik meg – mutatott rá a miniszter.
A miniszter úgy látja, mivel a magyar ipar jelentősen kitett a külső értékesítésnek, a feldolgozó ipar „szenved”, és a gyógyszeripar sincs jó állapotban termelési oldalon.
Miközben a gyógyszeripari kereslet élénkül, addig a termelés „gyenge”, főleg az export miatt. A hazai gyógyszertermelés is akkor tud felfutni, ha az export is elindul – tette hozzá.
A konferencián Nagy Márton elmondta, a turizmus ágazat jól teljesít, és megismételte korábbi kijelentetését, hogy a budapesti repülőtér megvásárlása jó üzlet.
A légi utasszám növekedése mellett a repülőtéri teheráruszállítás forgalma év végére 55-60 százalékkal növekedhet éves szinten.
A konferencián a miniszter az európai uniós versenyképességhez, a digitális és zöldátálláshoz szükséges finanszírozással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Európa még mindig bele van ragadva az adósságválsággal kapcsolatos félelemébe, holott a strukturális átállást a költségvetésben finanszírozni kell.
Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke köszöntőjében kiemelte, a globális gyógyszerszektor nettó átbevétele alapján a világ negyedik legnagyobb piaca, a globális gyógyszerpiac várhatóan 1900 milliárd dollárra növekszik 2027-re.
A gyógyszergyártás Európában és Magyarországon is olyan alappillér, amire érdemes jövőt építeni – jelentette ki. Ismertette: a magyar gyógyszeripar bruttó hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban kimagaslóan teljesít, 2022-ben a hazai gyógyszergyártás 1980 millió euró értéket produkált, ez jelentősen felülmúlta a környező országok teljesítményét.
Magyarország lakosságszáma alapján csupán a 96. helyen áll a világban, míg a magyar gyógyszeripar a világ 20. legnagyobb exportőre. Az egy főre jutó gyógyszerexport alapján világszinten Magyarország a 12. helyen van, ami mutatja a magyar gyógyszergyártás globális jelentőségét és versenyképességét – sorolta a szövetség elnöke.
A gyógyszeripar a magyar feldolgozóiparban termelt bruttó hozzáadott érték mintegy 6,9 százalékát képviseli, ez az ipar jelentős szereplőjévé teszi – tette hozzá.
Az ágazat különösen magas értéket állít elő egy foglalkoztatottra vetítve, emellett a gyógyszergyártás által létrehozott bruttó hozzáadott érték a kibocsátás csaknem felét teszi ki. Ez az arány jelentősen felülmúlja a feldolgozóipari átlagot – mondta.
A magyar gyógyszergyártók kutatás-fejlesztési ráfordításai kiemelkednek a nemzetgazdaság egészéből. A magyar gyógyszergyártók k+f kiadásaik mintegy 98 százalékát saját forrásból fedezik, ez jóval magasabb a nemzetgazdaság egészére jellemző 53 százaléknál, a feldolgozóipari átlag 45 százalékánál – ismertette a Magyosz elnöke.
A Magyosz és a Deloitte együttműködésében a konferenciára készült tanulmány szerint 2022-ben a szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték 775 milliárd forint, árbevétele 1671 milliárd forint volt.
A gyógyszergyártás bruttó hozzáadott értéke a kibocsátás 47 százaléka, míg a feldolgozóipar átlaga húsz százalék. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték a gyógyszergyártásban 24,6 millió forint volt, miközben ez a feldolgozóiparban átlagosan 10,1 millió, de például a járműgyártásban is mindössze 12,9 millió forint.
A tanulmány adatai alapján az összes feldolgozóipari k+f ráfordítás 29 százalékát adta a gyógyszeripar. Az egy főre jutó k+f ráfordítás a gyógyszergyártásban több mint hárommillió forint volt, míg az e tekintetben második feldolgozóipari alágazatban, a járműgyártásban 844 ezret, a harmadikban – gépgyártás – 316 ezret tett ki 2022-ben.
A Magyosz tagvállalatainál a foglalkoztatottak 14,5 százaléka a kutatás-fejlesztés területén dolgozott 2023-ban, ami a többi iparághoz képest kiemelkedő arány.
