A Camp Centuryt az amerikai hadsereg építette 1959 és 1960 között. A bázis egyedülálló szerkezete 21 alagútból állt, amelyek összesen 9800 láb hosszúságban húzódtak a jég alatt. Bár a jég alatti erődítmény létezése nem volt titok – a hadsereg még egy bemutatófilmet is készített róla –, valódi célját homály fedte. A bázis tudományos kutatások álcája alatt működött, az itt dolgozó tudósok jelentős geológiai áttöréseket értek el: jégmagok tanulmányozása révén feltárták Grönland ősi ökoszisztémáját – írja a Yahoo News alapján a Life.hu.
A Camp Century építése különösen nagy kihívást jelentett a grönlandi környezetben. A katonák először mély árkokat ástak a hóban és jégben, majd faépületeket és acéltetőket húztak fel. A bázis működéséhez egy PM–2 közepes teljesítményű atomreaktort is telepítettek, amely energiával látta el a létesítményt a szélsőséges körülmények között.
A bázist a NASA UAVSAR technológiájával térképezték fel, amely rádióhullámok segítségével képes a föld alatti struktúrákat kimutatni. Ez a technológia rendkívül pontos képet adott az építény helyéről és szerkezetéről, és megerősítette a feltételezést, hogy a jégtakaró mélyén egyedülálló történelmi emlék rejtőzik.
„A jég medrét kerestük, és előbukkant a Camp Century” – nyilatkozta Alex Gardner, a NASA Jet Propulsion Laboratory krioszférakutatója.
Bár a bázist röviddel a megépítése után elhagyták a katonák, maradványai veszélyeket hordoznak. A jég alatt nagy valószínűséggel nukleáris hulladék található, amely az olvadó jégtakaró miatt környezeti kockázatot jelenthet. A grönlandi jég olvadásával ezek a szennyező anyagok a felszínre kerülhetnek, és komoly hatással lehetnek a környezetre.
