A hírügynökség szerint amerikai tisztségviselők már hónapok óta „gyakran megosztó” vitába keveredtek arról, hogy Joe Biden leköszönő elnök végül engedélyezze-e Kijevnek, hogy amerikai gyártmányú ATACMS-rakétákkal csapást mérjen nemzetközileg elismert orosz területre – írja az Oroszhírek.
Bár a Fehér Házban, a Pentagonban és a külügyminisztériumban egyesek kezdetben „halálos megtorlástól tartottak” amerikai vagy szövetséges katonai bázisok és diplomaták ellen, a Reutersnek nyilatkozó források szerint „az eszkalációval kapcsolatos aggodalmak, beleértve a nukleáris félelmeket is, túlzóak voltak”.
„Az értékelések következetesek voltak: az ATACMS nem fogja megváltoztatni Oroszország nukleáris számításait” – mondta a hírügynökségnek egy meg nem nevezett, a hírszerzésről tájékoztatott kongresszusi tanácsadó. Más forrásokat idéztek, akik szerint a hírszerzési jelentések arra a következtetésre jutottak, hogy „a nukleáris eszkaláció valószínűtlen”, és hogy ez az értékelés „nem változott” Biden döntését követően, hogy feloldotta az ATACMS ukrajnai használatára vonatkozó korlátozásokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy a nyugatiak által szállított, nagy hatótávolságú rakéták használata drasztikusan „megváltoztatná a konfliktus jellegét”, és ragaszkodott ahhoz, hogy ilyen kifinomult fegyverrendszereket nem lehet működtetni a NATO személyzetének közvetlen bevonása nélkül. November 21-i videónyilatkozatában Putyin azt mondta, hogy Oroszország „fenntartja a jogot” arra, hogy csapást mérjen katonai célpontokra Ukrajnán kívül, és „határozottan válaszolna az agresszív akciók eszkalációja esetén”.
Putyin néhány órával azután adta ki figyelmeztetését, hogy Oroszország az új Oresnyik ballisztikus rakétájával csapást mért egy, az ukrajnai Dnyipro városában lévő fegyvergyárra. Az orosz védelmi minisztérium később válaszcsapást ígért a további ukrán csapásokra.
A hónap elején Oroszország hivatalosan felülvizsgálta nukleáris doktrínáját, csökkentve a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét. A frissített dokumentum szerint Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy bevethesse nukleáris arzenálját egy olyan nukleáris vagy hagyományos támadás ellen, amely „kritikus fenyegetést jelent szuverenitására és/vagy területi integritására”.
