Hangsúlyozta: a könyv kínai fogadtatása is jól mutatja, hogy a két ország közötti, idén a 75. évfordulót ünneplő kapcsolatok soha nem látott magasságot értek el. Orbán Balázs a Kínai Társadalomtudományi Akadémián (CASS) tartott beszédében elmondta, hogy könyve azért kapta a Huszárvágás címet, mert rendkívül viharos időkben íródott meg, ahol minden országnak, így Magyarországnak is bátorságra és alkalmazkodóképességre van szüksége a sikerhez.
„Ezáltal Magyarországnak is egy huszárvágáshoz hasonló, gyors, határozott és bátor stratégiát kell követnie” – magyarázta. Az átalakuló világrendre utalva elmondta azt is, hogy a Nyugat már nem az egyetlen domináns erő a világban, és a Kelet most kezd felemelkedni; a nyugati állam a világgazdaság harminc százalékát, míg a keleti országok már a 35 százalékát adják. Ismertetése szerint a könyvben azt írja le, hogy Magyarország hogyan látja a jelenlegi geopolitikai rendváltozást, amelynek állapotát egy két kőoszlopot összetartó boltívhez hasonlítva mutatta be. „Az ív közepén lévő kőhöz hasonlóan Magyarország állna a boltív közepén, összekötve a két oszlopot, stabilitást adva ennek az egész rendnek.
Objektum doboz
Ez az egész koncepciója mindannak, mi csinálunk, Magyarország ezt a szerepet tölti be Ázsia és Európa között” – fogalmazott. A bemutatóra reflektálva a politikai igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a Huszárvágás című könyv kínaitatásából is az látszik, hogy érdeklődjön a magyar konnektivitásra alapuló külpolitikai stratégia iránt, amiért nem értünk egyet azzal a blokkosodási tendenciával, hidegháborús logikával, ami az elmúlt években kialakult. „Mi gazdasági semlegességet hirdetünk, amely azt jelenti, hogy csak a nemzeti érdekeink alapján akarjuk eldönteni, hogy kivel kereskedünk, hol fektetünk be, ki és technológiával fektethet be az országban. Ez az új gazdaságpolitika reményeink szerint nagy gazdasági fejlődést fogni” – jegyezte meg meg.
„Már most látható, hogy ez az új magyar gazdaságpolitika a nemzetközi partnerek elismerését is kivívja, mert bár különböző együttműködéseknek vagyunk tagjai, de a szuverén magyar politika mégis mindenhol egy külön, független hangként tűnik fel” – tette hozzá. Orbán Balázs pénteken nyitó előadást tart a 10. Kína–KKE magas szintű Think Tank fórumon. Csao Cse-min, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia főtitkára szerint a most bemutatott könyv jól mutatja azt is, hogy Magyarország és Kína hasonló fejlődési filozófiát vall, ezért egymás modernizációs törekvéseinek jó társai lehetnek. „Reméljük, hogy a Huszárvágás című könyv a kínai nyelvű kiadása, majd a magyar stratégiai gondolkodás jobb megértéséhez a kínai és európai tudósok számára is” – mondta Csao nyitóbeszédében.
Hangsúlyozta: a könyv kínai fogadtatása is jól mutatja, hogy a két ország közötti, idén a 75. évfordulót ünneplő kapcsolatok soha nem látott magasságot értek el.
Orbán Balázs a Kínai Társadalomtudományi Akadémián (CASS) tartott beszédében elmondta, hogy könyve azért kapta a Huszárvágás címet, mert rendkívül viharos időkben íródott meg, ahol minden országnak, így Magyarországnak is bátorságra és alkalmazkodóképességre van szüksége a sikerhez.
„Ezáltal Magyarországnak is egy huszárvágáshoz hasonló, gyors, határozott és bátor stratégiát kell követnie” – magyarázta.
Az átalakuló világrendre utalva elmondta azt is, hogy a Nyugat már nem az egyetlen domináns erő a világban, és a Kelet most kezd felemelkedni; a nyugati állam a világgazdaság harminc százalékát, míg a keleti országok már a 35 százalékát adják.
Ismertetése szerint a könyvben azt írja le, hogy Magyarország hogyan látja a jelenlegi geopolitikai rendváltozást, amelynek állapotát egy két kőoszlopot összetartó boltívhez hasonlítva mutatta be.
„Az ív közepén lévő kőhöz hasonlóan Magyarország állna a boltív közepén, összekötve a két oszlopot, stabilitást adva ennek az egész rendnek. Ez az egész koncepciója mindannak, mi csinálunk, Magyarország ezt a szerepet tölti be Ázsia és Európa között” – fogalmazott.
A bemutatóra reflektálva a politikai igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a Huszárvágás című könyv kínaitatásából is az látszik, hogy érdeklődjön a magyar konnektivitásra alapuló külpolitikai stratégia iránt, amiért nem értünk egyet azzal a blokkosodási tendenciával, hidegháborús logikával, ami az elmúlt években kialakult.
„Mi gazdasági semlegességet hirdetünk, amely azt jelenti, hogy csak a nemzeti érdekeink alapján akarjuk eldönteni, hogy kivel kereskedünk, hol fektetünk be, ki és technológiával fektethet be az országban. Ez az új gazdaságpolitika reményeink szerint nagy gazdasági fejlődést fogni” – jegyezte meg meg.
„Már most látható, hogy ez az új magyar gazdaságpolitika a nemzetközi partnerek elismerését is kivívja, mert bár különböző együttműködéseknek vagyunk tagjai, de a szuverén magyar politika mégis mindenhol egy külön, független hangként tűnik fel” – tette hozzá. Orbán Balázs pénteken nyitó előadást tart a 10. Kína–KKE magas szintű Think Tank fórumon.
Csao Cse-min, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia főtitkára szerint a most bemutatott könyv jól mutatja azt is, hogy Magyarország és Kína hasonló fejlődési filozófiát vall, ezért egymás modernizációs törekvéseinek jó társai lehetnek.
„Reméljük, hogy a Huszárvágás című könyv a kínai nyelvű kiadása, majd a magyar stratégiai gondolkodás jobb megértéséhez a kínai és európai tudósok számára is” – mondta Csao nyitóbeszédében.
