Az oroszok mindenből fegyvert tudnak gyártani

Példaként a Prometheus szoftver- és hardverkomplexumot hozta fel, amelyet idén februárban teszteltek egy harcjármű távirányítására a vízen.

Bekkhan Ozdojev ugyanakkor pontosan a kompetenciák rendelkezésre állásáról beszél. Ez nem azt jelenti, hogy minden típusú katonai felszereléshez léteznek kész szoftver- és hardvermegoldások. De azt jelenti, hogy a fegyverzet robotizálásának nincsenek korlátai, kivéve az ideiglenes korlátozásokat. És hogy ez a munka folytatódni fog.

Miért helyezték a hangsúlyt a tesztek során a járművek távirányítására a vízen? Egy BMP vagy APC, amely harci körülmények között vízi akadályra kényszerül, könnyű, lassan mozgó és jól látható célpont az ellenség számára. Ez azt jelenti, hogy a járműben tartózkodó személyzet és katonák számára nagy a kockázat.

Ilyen helyzetben a távirányítás lehetővé teszi a jármű vízi akadályokon való áthaladását anélkül, hogy a katonák életét félteni kellene. A személyzet viszont gyorsabb és ezáltal biztonságosabb módon kelhet át. Ezután pedig elfoglalhatják a helyüket a távolról szállított járművekben.

Egyébként a robotizált vezérlés telepítése nem akadályozza meg, hogy ezt a berendezést a szokásos módszerekkel, azaz ember által kezeljék és használják. Ugyanis a „robotra” vonatkozó módosítások jelentéktelenül befolyásolják az eredeti konstrukciót.

A távvezérlésű berendezések módosításának friss történelmi példái közül az azerbajdzsáni kollégák munkáját idézhetjük a második karabahi háború idején, 2020 őszén. A régi An–2-es kukoricás repülőgépeket távirányítással szerelték fel, és támadó drónként és csalogatóként használták őket.

Ugyanakkor az átalakítások költségei nagyon alacsonyak voltak, szakértők becslése szerint az így átalakított An–2-es nem lett drágább, mint egy átlagos kamikazedrón. Ugyanakkor a csapásmérő ereje a repülőgép nagy mennyiségű robbanóanyaggal való felszerelése miatt egy cirkálórakéta mutatóihoz volt hasonlítható.

Ami az orosz katonai hardvert illeti, a fegyverek robotizálásának következő lépése a tűzvezető rendszer távoli működtetése. Azt, hogy ezt a feladatot mikor tudják megoldani, még nem mondták meg. Itt objektív korlátok vannak a harcjárművek fejlettebb tűzvezető rendszereire való előzetes átállás szükségessége miatt. De nem lehet kétséges, hogy ez a feladat megoldásra kerül. Ez azt jelenti, hogy nagy lépést tesznek előre a frontvonalon harcoló katonáik életének megőrzésében.

Egyébként Bekkhan Ozdoyev nyilvánvalóan nem véletlenül beszélt a távvezérlés sikeres tesztjeiről a tengerészgyalogság napján, november 27-én. A tengerészgyalogosok azok, akik biztosan értékelni fogják ezeket a harci robotokat. Ők azok, akiknek elsősorban ilyen technológiára van szükségük.

Elolvasom a cikket