Az esemény megnyitóján Deli Gergely hangsúlyozta: a tudománynak mindig feladata, hogy válaszokat keressen és kínáljon aktuális kérdésekre és problémákra, ez a megközelítés pedig különösen fontos a közszolgálat összetett területén.
„Elkötelezettek vagyunk stratégiai jelentőségű, a jelenkor kihívásaira reagáló oktatási és kutatási feladatok ellátása iránt. A Magyar Tudomány Ünnepének keretében egyetemünk hagyományosan minden évben megrendezi gazdasági konferenciáját. Tavaly az inflációból való kilábalás volt a téma, ezúttal arra a kérdésre keressük a választ, hogy versenyben maradhat-e Magyarország és Európa” – emelte ki Deli.
Az intézmény rektora egyúttal nyomatékosította: Az elmúlt időszak krízisei meghatározó kihívások elé állították az világot, ami okán előremutató válaszokra van szükség.
„A nehéz világgazdasági környezetben mint minden szereplő új utak keresésére kényszerültünk. Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként épp ezért állította fókuszba az elmúlt évek gazdasági körülményeinek kezelését, az Európai Unió és tagállaminak versenyképességének javítását és a növekedés ösztönzését” – emelte ki.
Nem mondunk le a nyugati befektetésekről
A pódiumbeszélgetést megelőzően Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium, makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkár rövid felvezető előadásban tekintette át Magyarország gazdasági helyzetét, amelyben hangsúlyozta: hazánk gazdasági fundamentumai továbbra is stabilak, hiszen a foglalkoztatottság továbbra is magas, emelett pedig a reálbérek emelkedése is folyamatos az elmúlt időszakban.
Suppan emellett beszélt Európa gazdasági helyzetéről is, főként a kontinens versenyképességi hátrányainak okairól és hátteréről is. Ennek kapcsán a helyettes államtitkár elmondta: Európában az innováció mértéke sokkal alacsonyabb fokú mint akár az Amerikai Egyesült Államokban vagy a távol-keleten. Ezt jól példázza, hogy alig alig van olyan európai cég ami a mesterséges intelligencia terén labdába tudna rúgni.
Az látható tehát, hogy számos olyan körülmény áll fenn – mint például a háború okán jelentkező energiapiaci áremelkedés – ami útjába áll az európai versenyképesség növelésének, ezeket pedig nem lehet az egyik napról a másikra megoldani – jelentette ki a politikus.
A gazdasági semlegesség szükségessége sem véletlenül fogalmazódott meg a helyettes államtitkár szerint, hiszen az látható, hogy a német ipar gyengélkedése – miután ezer szálon kötődünk – kihatással van a magyar gazdaságra is. A gazdasági semlegesség azonban nem jelenti, hogy a nyugati befektetésekről le szeretnénk mondani – hangsúlyozta Suppan.
A külső piacok jelenleg nem tudják felhúzni a gazdaságot ez látszik, így az a kérdés is joggal merült fel a kormányzat részéről, hogy hogyan lehetne a belső piacot segíteni. Itt is van Suppan szerint mozgástér, hiszen a Romániával szembe Magyarországon például alacsony a hitelpenetráció, mind a lakosság mind a vállalatok részéről. Összességében tehát a gazdasági bővülés jelei a politikus szerint jól láthatóak, ehhez meg is van a mozgástér, így már csak a mértéke a kérdés.
Sokan hálásak a budapesti nyilatkozat elfogadásáért
A kerekasztal beszélgetés nyitányaként Győri Enikőt, a Fidesz EP-képviselőjét kérdezte Szajlai Csaba újságíró, a beszélgetés moderátora a budapesti versenyképességi nyilatkozatról, annak visszhangjáról és a elkövetkezendő lépésekről. A Fidesz EP-képviselője elmondta, habár az elmúlt napokat az Európai Bizottság megválasztása volt a fő téma, azonban amiről a legtöbbet beszéltek a képviselő szerint a versenyképesség volt.
Sok felszólaló is – akik akár nem értenek egyet velünk politikailag – hálásak, hogy megszületett ez a nyilatkozat. Ez már önmagában siker szerintem, hiszen 27 tagállam állam és kormányfői szinten támogatta ezt – emelte ki a képviselő.
A politikus szerint a budapesti nyilatkozat abban a tekintetben is egyedi, hogy eddig is készültek már átfogó jelentések az európai versenyképesség helyzetéről, azonban ezek általában azonosították csak a problémákat. Ezzel szemben a magyar fővárosban elfogadott nyilatkozat konkrét lépéseket is megfogalmaz.
Győri szerint fontos azt is elkülöníteni, hogy melyek azok a körülmények – mint amilyen a túlszabályozás az EU-n belül – amikért senkit nem okolhatunk és ami gátolja azon előnyeink kiaknázását, mint amilyen például a közös piac.
Chikán Attila akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa szerint is nagy a baj. A szakember szerint korábban voltak olyan időszakok, amik azt mutatták, hogy tudjuk, hogy merre megyünk, azonban ma már ez elmúlt.
Chikán szerint az európai versenyképesség elmaradásának egyik legszembetűnőbb jele a mesterséges intelligencia terén való elmaradása a kontinensnek, ez pedig különösen aggasztó, hiszen ez egy történelem formáló erővel bíró technológia így az ebben való lemaradás szinte biztos, hogy versenyhátránnyal is jár.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke, a Monetáris Tanács tagja szerint nagyon nagy kérdés, hogy hova fogunk kikeveredni a válságok után, véleménye szerint ugyanis ez egy egészen más világ lesz.
„Ennek okán szerintem elérkezett az idő, hogy a saját házunk táján, a saját versenyképességünk kapcsán kezdjünk el söprögetni” – hangsúlyozta Pleschinger, ennek kapcsán pedig a digitalizációt hozta fel példának, hiszen több jelentés és felmérés szerint is hazánk és Európa a digitalizáció terén igen csak el van maradva.
Hankiss László, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese szerint a probléma definiálása és egy akcióterv készítése a nulladik lépés. Innen lehet elindulni, azonban a fenntartható növekedés a legfontosabb, azaz minden szükséges lépést úgy kell meghozni, hogy közben ne lőjük magunkat lábon.
Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint mind a foglalkoztatottság, mind a reálbér növekedése, mind a megtakarítási ráta azt mutatja, hogy a magyar gazdaság fundamentumai rendben vannak.
Az európai környezetet és a jövőbeni kihívásokat vizsgálva Kincses kiemelte a demográfiai válságot, amely az egész kontinensen probléma és amely a jövőben akár súlyos válságot is indukálhat, hiszen könnyen munkaerőhiány léphet fel.
Hogyan tovább?
Győri Enikő a budapesti nyilatkozatban foglaltak kapcsán kiemelte, az elmúlt hét eseményei alapján a hibák kiigazításának igénye úgy fest már közel sem olyan mértékben van meg az Európai Bizottságban, mint ahogy az látható volt a budapesti csúcs alkalmával.
Ennek kapcsán a képviselő kiemelte, senki nem mondta soha, hogy a zöld és fenntartható európai gazdaság nem fontos, azonban az Európai Unió a körülményekre való tekintet nélkül próbálta meg a zöld csomagját átverni, ennek pedig GDP-ben is mérhető csökkenés lett az eredménye.
Győri Enikő egyébként az Európai Bizottság kapcsán megjegyezte, soha nem volt még ilyen szűken támogatott bizottság, ebből pedig jól érzékelhető, hogy hatalmas a megosztottság.
Abban a kerekasztal összes résztvevője egyetértett azonban, hogy az innováció, a hozzáadott érték növelés és a kutatás-fejlesztés elengedhetetlen kulcsa annak, hogy megfelelően tudjon mind hazánk, mind pedig az Európai Unió reagálni a jelenlegi és a jövőbeni kihívásokra, hiszen az olyan innovációk és eszközök mint a mesterséges intelligencia alapjaiban fogja megváltoztatni a világgazdaságot, a lemaradás pedig akár végzetes is lehet a versenyképesség tekintetében.
