A Daily Telegraph című brit napilapnak adott csütörtöki interjújában Johnson a Nyugatot az Ukrajna támogatásával kapcsolatos, szerinte hiányzó határozottság miatt bírálta, hangsúlyozva, hogy félre kellene tenniük az esetleges eszkalációval kapcsolatos aggodalmakat.
„A probléma nem az eszkaláció volt, hanem a tétovázás, a késlekedés és a támogató intézkedések aprópénzre váltása” – mondta, és sajnálkozott az amerikai kongresszusban 2023 végén és 2024 elején kialakult patthelyzet miatt, amely megakadályozta a Kijevbe irányuló segélyek folyósítását. „Ez egy rémálom volt Ukrajna számára” – tette hozzá.
Ugyanez volt igaz arra a kezdeti vonakodásra is, hogy jóváhagyják az ukrán csapásokat mélyen Oroszországba brit, francia és amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákkal – állította Johnson.
„Nézzünk szembe a tényekkel: proxyháborút folytatunk, de nem adjuk meg a megbízottjainknak a képességet, hogy elvégezzék a munkát. Évek óta hagyjuk, hogy a hátuk mögött összekötött kézzel harcoljanak” – jelentette ki Johnson.
A volt miniszterelnök szerint a Nyugatnak előre kell lépnie Kijev NATO-csatlakozásában, különböző katonai és logisztikai támogatást kell nyújtania Ukrajnának anélkül, hogy közvetlen konfliktusba kerülne Oroszországgal, és több pénzt kell küldenie.
Emellett a nemzetközi közösségnek, beleértve Oroszországot és Ukrajnát is, „tudnia kell, hogy mi hogyan akarjuk, hogy ez a dolog végződjön” – szögezte le Johnson.
Moszkva azzal vádolta Johnsont, hogy kisiklatta a 2022 tavaszán Isztambulban folytatott ukrajnai béketárgyalásokat, mert azt tanácsolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot. Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőhöz közel álló munkatársak elismerték, hogy Johnsonnak befolyásoló szerepe volt ebben. A volt miniszterelnök „abszolút hazugságnak” nevezte a vádat, azzal érvelve, hogy Kijev soha nem egyezett volna bele Oroszország feltételeibe, amelyek az ukrán hadsereg leépítését és a területi veszteségek elismerését tartalmazzák.
