MH
2024. november 30. szombat. 10:07
A TASZSZ hírügynökságnek adott szombati interjújában arra a kérdésre, hogy Moszkva fontolgatja-e ezt a lehetőséget válaszul az Egyesült Államok eszkalációs lépéseire, Rjabkov azt válaszolta, hogy „a kérdés napirenden van”.
„Anélkül, hogy elébe mennék a dolgoknak, csak annyit mondok, hogy a helyzet meglehetősen összetett. Folyamatosan mérlegelik minden összetevőjét és szempontját” – mondta.
Annak ellenére, hogy nagy atomhatalom, a modern Oroszország még soha nem hajtott végre nukleáris tesztet önkéntes moratórium alatt, az utolsó ilyen kísérlet 1990-ben, a Szovjetunió összeomlása előtt történt.
Az Egyesült Államok, Oroszország fő nukleáris riválisa 1992-ben hajtotta végre utolsó kísérletét, és azóta számítógépes szimulációkra és szubkritikus tesztekre támaszkodik, ami azt jelenti, hogy a tesztek során nem használnak annyi hasadóanyagot, hogy önfenntartó reakciót hozzanak létre. Az utolsó ismert ilyen típusú tesztre májusban került sor, és Moszkva közölte, hogy „közelről figyeli, hogy mi történik” az amerikai kísérleti helyszíneken.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly azt mondta, hogy Moszkvának készen kell állnia a nukleáris tesztek folytatására, ha az USA ezt megteszi.
„Biztosan tudjuk, hogy Washingtonban egyesek fontolgatják atomfegyvereik valós tesztjeinek lefolytatását, miközben az Egyesült Államok új típusú atomfegyvereket fejleszt” – mondta akkor. „Természetesen nem mi leszünk az elsők, akik ezt megteszik, de ha az USA ilyen tesztet hajt végre, akkor mi is megtesszük”.
Rjabkov megjegyzései azután hangzottak el, hogy az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszország területén csapásokat hajtson végre, annak ellenére, hogy Moszkva arra figyelmeztetett, hogy ez a konfliktus jelentős eszkalációjához vezethet. Miután Kijev több támadást is indított, Oroszország megtorlásul az új Oresnyik közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétával csapást mért egy ukrán védelmi létesítményre.
Ezt megelőzően Moszkva is módosította nukleáris stratégiáját, és kikötötte, hogy „bármely nem nukleáris állam által Oroszország ellen intézett, de egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával végrehajtott agresszió” „közös támadásként”, a nukleáris küszöb átlépéseként lenne kezelve.
