Georgia felfüggesztette az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat az EU által nem elégségesnek tartott demokratikus reformok miatt. A döntés heves tiltakozásokat váltott ki, ezrek vonultak Tbiliszi utcáira. A tüntetések erőszakos összecsapásokba torkolltak a rendőrséggel, könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a barikádokat építő tömeget. Több tucat embert letartóztattak.
Objektum doboz
Az Európai Bizottság kritikája a georgiai kormány demokratikus reformjaira irányult. Irakli Kobahidze miniszterelnök a zsarolás helyett a tiszteletet követelte az uniós bürokratáktól. Az EU georgiai nagykövete elítélte a rendőri erőszakot. Több uniós tisztviselő is felszólította a georgiai kormányt a polgári jogok tiszteletben tartására és a demokratikus reformok folytatására.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója azonban a tüntetések mögötti koordinációra utal. Véleménye szerint az ellenzék nem fogadja el a választási eredményt, és a demokratikus folyamatok eredményeit megkérdőjelezve minden eszközt felhasznál a céljai elérésére.
Objektum doboz
Hasonlóságot vél felfedezni az amerikai politikai eseményekkel is. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a tbiliszi események mögött szervezett akció áll, hasonlóan a Majdanhoz és más „színes forradalmakhoz”, és aggodalmát fejezi ki a további eszkaláció veszélye miatt. A Soros György és Saul Alinsky nevével fémjelzett, alulról jövő mozgalmak módszerei is felmerülnek a történtek elemzése során.
Objektum doboz
A Majdan-forradalom (2013–2014) Ukrajnában zajlott, és azért robbant ki, mert az akkori elnök, Viktor Janukovics elutasította az EU közelségét. A tüntetések kezdetben békések voltak, de fokozatosan erőszakossá váltak a kormány erőszakos fellépése miatt.
A tüntetők az EU-integrációt, a korrupció elleni fellépést és Janukovics eltávolítását követelték. Az eseményekben oroszbarát és Nyugat-párti erők is szerepet játszottak. Janukovics végül elmenekült, a kormány összeomlott. A Majdan-forradalom után Oroszország annektálta a Krím félszigetet, és háború kezdődött Kelet-Ukrajnában a szeparatisták és az ukrán hadsereg között. A forradalom jelentős geopolitikai hatással volt a régió biztonságára és az orosz–nyugati kapcsolatokra.
