Az előzményekhez tartozik, hogy Macron elnök szeptemberben nevezte ki Barnier-t, magára haragítva a baloldali Új Népfrontot (NPF), amellyel a nyári előrehozott parlamenti választásokon a jobboldali Nemzeti Tömörülés háttérbe szorította. A Macron által támogatott kisebbségi kormány azóta is úgy kapaszkodik a hatalomba, hogy mindkét oldalt kijátssza egymás ellen – írta meg a Politico.
Franciaország a második legnagyobb gazdaság az euróövezetben, de a Politico szerint egy „adóssághegy”, miközben „kormánya egy generáció óta nem volt ilyen törékeny, sem parlamentje nem volt ennyire széttöredezett”.
A kormánynak szüksége van arra, hogy a nemzetgyűlés jóváhagyja a jövő évi társadalombiztosítási költségvetést, hogy elkerülje mind a politikai, mind a pénzügyi válságot. Franciaország hiánya jövőre a GDP 6,1%-át fogja elérni. Barnier eredeti javaslata 40 milliárd euró kiadáscsökkentés és 20 milliárd euró adóemelés volt. A Politico szerint az ő problémája az, hogy a költségvetés elfogadásához mindkét opcióhoz a Nemzeti Tömörüléssel történő együttműködésére van szükség.
A Nemzeti Tömörülés prominens törvényhozója, Marine Le Pen a Politico szerint szintén szimbolikus győzelmet akar, mert Barnier úgy állította be az engedményeit, mint amelyeknek semmi közük a követeléseikhez.
„A szavazatainkat akarják, de nem a hozzájuk kapcsolódó arcunkat” – mondta az AFP-nek a hétvégén. Barnier hozzáállását a tárgyalásokon „rendkívül szűk látókörűnek és szektásnak” nevezte, és azt mondta, hogy hétfőig van ideje teljesíteni a Nemzeti Tömörülés követeléseit, különben bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie.
Laurent Saint-Martin költségvetési miniszter azonban úgy tűnt, hogy elutasítja az engedmények gondolatát. „Nem lehet garantálni az államháztartás helyreállítását, ha tovább megyünk, mint eddig” – mondta a Le Parisien című lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban. „A kompromisszum nem zsarolás, nem lehet ultimátum”.
