2024. december 3. kedd. 9:55
Frissítve: 2024. december 3. 9:58
Na, miféle proletárhuncutság ez megint? Merthogy aligha lehet egyenes dolog az, hogy négy-öt zsivány összehajol, és elhatározza, hogy kiiktatja a párt éléről a főproletárt, Gyurcsányt. A DK Ferijét, a nemzet Fletóját. Nem ám, az nem megy olyan könnyedén, mert az ember gyanút fog, hiszen a Demokratikus Koalíció attól demokratikus igazán, hogy egyedül a főnök tudja a tutit, a többiek nélküle jószerivel nem is léteznek. Nem ám.
Pedig a napokban az jelent meg, hogy négy jelentkező is van – sőt, akad, aki ötről tud – a mélységesen bátor és szabad összefogás élére. Ám – miközben ez így harsányan demokratikus – az a baj az egésszel, hogy szinte minden kívülálló, lelkes szemlélődő újabb trükkre gyanakszik. Mégpedig arra, hogy újabb trónkövetelő jelentkezett, ám jószerivel a nem kevésbé gátlásos Magyar Péter is tudja, hogy önmagában a hatalomvágy és a féktelen Orbán-gyűlölet kevés a boldoguláshoz. Ehhez még össze is kell bútorozni, hogy többen érezzék az akol melegét. De még ez sem garancia a mennybemenetelre. Miközben persze mindkét cselszövő tudja, hogy bámulatos, megható, színes, széles vásznú, köpködéses barátságuk legfeljebb annyira elég, hogy elkábítsák vele magyar emberek százait, ezreit, boldogtalanná szédített millióit. Közben persze pártoskodnak, itt is, ott is cifrákat hazudnak, hogy kábuljon a jónép, s náluk keresse a boldogság felé vezető.
És sztráda tényleg van, mégpedig hazugságból, ármányból, árulásból kikövezve, s már nincs olyan szelete az igazságnak, amely a huncutságok mellé ráférne a kábítás bolond útjára. És akkor itt van két vakmerő eposzi hős, aki bármikor hajlandó megvívni az emberi jóért, szépért, igazért. Ha kell, még hazugságfegyverrel is. Persze, hogy azzal, hiszen más egyebe sincs. És ez a gyorstüzelő, szuperbiztos bonyolult szerkezet bárhol, bármikor bevethető, s többnyire célba is talál. S úgy látszik, hogy már maga a szemlőhegyi géniuszt papíron buktatni szándékozó nagy négyes is valami ilyen találmány. Mint a közvélemény-kutatók döbbenetes húzása, amellyel már hihetetlen fölénnyel, már-már kiütéssel mérték meg, majd hirdették ki Magyar Péter diadalát. Mert ugye egy-két százalék ide vagy oda, bármikor becsúszhat, ennyit talán még a hitelesség kedvéért mindenkivel szemben lehet tévedni, de tíz százalék fölött már azt mondja a mediánosoknál kevésbé iskolázott halandó, hogy ennek így kell lennie, ennyit nem lehet kitalálni, ennyit már nem illik félremérni. Ez már aligha Hann-ta!
Nos, az ellen-Gyurcsány-seregnél is ilyesmi lehet a helyzet. Mert ugye, ha fellép egy trónkövetelő, a Szemlőhegy kondukátora rögvest megcsavarja az orrát, ad neki egy kokit, majd egyszerűen kipofozza a gatyájából. És teljes joggal. Igen. Mert ez a párt az ő találmánya, mutatványa, Vadai Ágnestől László Imre doktorig, s ha ő nincs, a hatalomvágy és az Orbán-gyűlölet aligha tárgyiasul egy új pártban. A szocik tábora még az MSZP-ben rágná tovább a vörös gittet, utcanévvel adózna egy-két elvtársa emlékének, és még mindig hinné, hogy az a valódi testvériség és szabadság, ha a vezér időnként elpáholtatja alattvalóit. Mégpedig igen demokratikusan. Vagyis mindenki egyformán kap könnygázból, gumibotból és gumilövedékből, aki hangoskodik vagy éppen csak arra jár.
Úgyhogy sokak meggyőződése – az enyém is –, hogy a szemlőhegyi mágus hatalomvágyból vadonatúj trükköt eszelt ki. Négy rugdalózó segédartistát fülüknél fogva kiráncigált a cilinderéből, és gazdag hazugságkészletéből pedig azt húzta elő, hogy még talán Orbánnál is jobban gyűlöli Magyar Pétert és persze annak táborát. Ezzel együtt, úgy hiszem, lesz itt még közös mosolyalbum, mámorító fotó a Parlament kulcsával, könnyes összeborulás, miközben hatalmas tolvaj- és árulóorbánozás közepette ő maga a négyes fogat élén a szemlőhegyi protektorátus éléről egyenesen az égbe hajt, soha nem látott boldog időket hozva ezzel népére.
A szerző újságíró